Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Bakos Ágnes: Holocaust Európában. Holocaust Kiskunhalason
„Fák könnye buggyan, fölveszi csontkemény ingét a világ, takarja, óvja védtelen, szendergő, egyszülött fiát. Fagyok árbocán csillag ül, kék csendet lép a béke most: lebbenő függönyök mögül gyermekszem mécsese lobog.”3 A verssorok közül Popper Péter elementáris erővel ható szavait hallom kicsengeni: „A Yad Vasemben van egy Gyerek-memorial. Éjfekete sötétben, a korlátba fogódzva mentem előre. Ezer és ezer gyertya égett körülöttem. Halkan szólt a halotti ima. És egy csöndes hang sorolta másfél millió halott gyerek nevét: Kurt Herzog, Németország, 12 éves; Marian Vodits, Csehszlovákia, 10 éves; Jan Zvolsky, Lengyelország, 8 éves... Egy név hiányzott, Popper Péter, Magyarország, 11 éves. Pedig ezt a sorsot szánták nekem is. Megkapaszkodtam a korlátban, mert feltört belőlem az a keserves sírás, amit úgy látszik fél évszázadon át magamba fojtottam.”4 A Holocaust még mindig nem szerves része és meghatározó irányvonala a közgondolkodásnak. Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak, zsidónak és nem zsidónak, hívőnek és vallástalannak, értelmiséginek és kétkezi munkásnak, diáknak és felnőttnek egyaránt kötelessége szembenézni önmagával, hibáival, bevallani az emberi gyöngeségből származó problémák erkölcsi normáit, és végiggondolni minden lépést, amely a hosszú, évezredek óta tartó gyűlöletet szította Földünkön, ember és ember között, zsidó és nem zsidó között. Egyetlen szó adhat-e magyarázatot arra, hogy az egyik ember miért gyűlöli és átkozza el a másikat? Ez a szó az ANTISZEMITIZMUS, mely Wilhelm Marr német írónak tulajdonítható 1879-ből. Bibó István politológus „Zsidókérdés Magyarországon 1944 után” című tanulmánya talán választ adhat az előbb feltett kérdésre!5 A modem antiszemitizmus három elemből tevődik össze. Az első a középkori zsidóellenes ELŐÍTÉLET, mely vallási képzetek alapján megbélyegzettséget, erkölcsi kisebb- értékűséget kapcsol össze a zsidókkal, mivel a középkori, keresztény társadalom vallásos köztudatának része volt az a tétel, hogy a kereszténység megváltóját „ a zsidók feszítették keresztre”. Ez a destruktív kijelentés adta és adja ma is a modem antiszemitizmus számára a kész keretet, a zsidókkal szemben való elzárkózás, bizalmatlanság és erkölcsi leértékelés kialakult beidegződéseit és formáit. Az antiszemitizmus második összetevője a ZSIDÓSÁG ÉS KÖRNYEZET EGYMÁSRÓL SZERZETT TAPASZTALATAINAK tömege, mely a társadalomszervezési feltételeknek a hamis és ellentmondó volta miatt alakult ki. Az alapvető tapasztalat az, hogy a zsidók a társadalom, a termelés, a megélés közönséges hivatásaiból és lehetőségeiből, a jóléti, kulturális, vallási társulatok túlnyomó részéből ki voltak rekesztve rítusbeli és etnikai különbség, valamint erkölcsi leértékelés alapján. így alakult ki és vált tipikussá a zsidóságban egy determinális magatartás, mely az adott lehetőségekhez való gyors, racionális alkalmazkodást, a pénznek a tudatos értékelését tette lehetővé minden körülmények között. Ilyen feltételek mellett a környezet észreveszi és megállapítja, hogy a zsidók a többieknél racionálisabb módon vetnek számot a lehetőségekkel, azt meg is ragadják és keresztül is viszik. 60
