Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)

A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Somodi Henrietta: Zsidók Kiskunhalason 1914–1944

1. A Kálmán család: Kálmán Dezső, neje Stern Gizella és fiuk Kálmán József, 1910 körül

A hitközség is tevékenyen kiveszi a részét az iskola ügyéből. A levéltári anyagok egyikéből derül ki, hogy a közösség az 1930-as években mennyire támogatja anyagilag is az iskolában tanuló szegény gyermekeket.' Az is kiderül egy 1922-ben lejegyzett választmánygyűlési jegyzőkönyvből, hogy az iskolának harmóniumra lenne szüksége a zenetanításhoz. Mivel a kellő anyagi fedezete nincs meg hozzá, így a hitközség vezetőségének segítségét kéri a hangszer megvételéhez. Még ebben az évben a hitközség hozzájárulásával és segítségével megkapja kölcsön az iskola a harmonium vásárlásához szükséges pénzösszeget.

1922-ben meghal Hofmeister Ignác, a közösség vezetőségének tagja. A hitközség vezetősége ezután úgy határoz, hogy alapítványt hoz létre, és Hofmeister Ignác halálának évfordulóján minden évben pénzösszeggel támogatja a közösség szegény gyermekeinek iskoláztatását. Az alapítvány még abban az évben létrejött, és egészen 1940-ig működött.

Egy 1924-ben keltezett választmánygyülési jegyzőkönyvben döntenek a tanítók fizetéséről és kérvényezik tanítói lakások építését. A zsinagóga udvarán belül ekkor bővítik a hátsó részben a tanítói lakásokat. Ez megint csak bizonyíték arra, hogy a halasi zsidóság létszáma fokozatosan növekedett és a kulturális és hitélet is nagyobb létszámmal működhetett.

A 30-as években a város is támogatta az iskola működését, a városi képviselőtestület jelentős összeget szavazott meg a zsidó iskola céljaira.6 A Schneider Ignác és utódai cég pedig exporttevékenységéből eredő jövedelméből juttatott tekintélyes összeget szintén az iskolának és továbbá a hitközség egyéb kulturális intézményeinek fenntartásához is.

Az 1930-as évek végének hanyatlása éreztette a hatását az iskola életében is. Egyre kevesebben tanultak már az egykor virágzó zsidó elemi iskolában. Az épületet később eladták, zeneiskolaként működött, ma pedig raktár.

44