Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Ö. Kovács József: Zsidók Kiskunhalason a 18. század elejétől a 20. század elejéig
források száma meglehetősen kevés vagy hiányos. A Hofmeister hagyatéki iratokat például kiselejtezték. A mellékletekben található táblázat leltáradatai megítélésünk szerint valamelyest érzékeltetik a kisvárosi vagyonmértéket. S e reprezentatív mintavétel alapján is megkockáztatható az az állítás, miszerint ebben az időszakban a kereskedelmi tevékenységgel, mezővárosi körülmények között, a befektetett energiához, a kockázatvállaláshoz és főként a vagyonosztódáshoz (örökösszám) képest általában nem lehetett kiugróan nagy vagyonrra szert tenni. A módos halasi zsidó családok (pl. Hofmeisterek) is a földbirtokosok közé tartoztak. A Schneider család által felfejlesztett, Nyugat-Európába is szállító cég (baromfi stb.) pedig inkább a 20. században vált naggyá. A helyi hitközség vagyonos, felső rétegétől eltekintve bizonyára helytálló az, 1880-as évek sajtóbeli jellemzése is, amely szerint a halasi zsidók felét igen kis keresetű „napszámosok” alkotják. A fentiekkel és egyáltalán a vagyonnal kapcsolatos, mélyebbre és távolabbra nyúló, „mihez és kihez képest?” nehezen megválaszolható kérdésre jelenlegi tudásunk alapján igazából mi sem felelhetünk, inkább csak a helyi források adatait regisztrálhatjuk. S ugyanakkor a társadalomtörténet szempontjából ugyanolyan fontos a vagyon nélkül jegyzett családok, utódok helyzetének kutatása is. így például Weinberger Amália 49 éves, szegedi születésű, gyapjúválogató zsellér 1854. évi halálakor két nagykorú (kereskedő, zsibárus) és három kiskorú (szolgáló, lakatos- és kovácsinas) gyereke volt. Rozenberg Abrahám házaló 1855-ben 47 évesen halt meg, így hagyta egyedül feleségét és 5 kiskorú gyerekét. Hofmeisteréket az eddig leírtak alapján a legvagyonosabb halasi zsidó családok közé soroltuk. Azt is idéztük már, hogy id. Hofmeister József az 1800-as évek eleje óta lakott Halason. Korábban Kisteleken, Dorozsmán tanította a gyerekeket, majd ide kerülve feleségül vette a bevett zsellér lakosnak számító Stern Izsák lányát. A tanítás mellett bőrrel is kereskedett. Feleségének végrendelete és hagyatéki leltára a családtörténet alaposabb megismerésére nyújt lehetőséget. Stern Sára, id. Hofmeister József özvegye 64 évesen, 1864. május 14-én Halason halt meg. Foglalkozását birtokosként jelölték meg. Nagykorú utódai a következő személyek voltak: Johanna, Oblatt Móricné (Ómoravica) Júlia, Veidinger Ignácné (Csávoly) Illés (Halas) Judit, Oblatt Lázárné (Ómoravica) Eszter, Uhlmann Simonné (Pest, Király u. 10.) Benő (Újvidék) József (Halas) Fáni, Reich Ignácné (Baja) Kiskorú örökösök: Néhai Hofmeister Ignác lánya, Judit (az anya, Fischer Regina Zentán lakik) Néhai Hofmeister Mária (Valentinná) gyerekei: Ignác és Izabella (az apjukkal Baján laknak) Stem Sára, mivel nem tudott írni, 1863. február 22-én mondta írásba végakaratát. A vagyon a következőkből állt: Spühler- és Gózon-féle házak és telkek, házi ingóságok és a kereskedésben lévő 15000 osztrák forintnyi ám stb., sorsjegyek. Az ezüst és aranyneműket kivéve, az ingatlanokat Illés és József fiaira hagyta, akik azonban kötelesek voltak meghalt testvérük, Ignác lányáról, Juditról a következőképpen gondoskodni: férjhezmenetelekor vagy 24 éves korában az ingatlanokat terhelő 5000 forintot átadják neki. 28
