Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
Emberek és emlékek - Lehóczki György: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
Évával. Hazatérése után segédmunkásként dolgozott egy fakereskedésben, közben többször behívták munkaszolgálatra: őket is deportálták. 1945 után ismét a szakmájában, fogorvosként dolgozhatott, előbb Szegeden, majd Budapesten, ahol főorvos lett. Kimondottan kedves, jó embernek ismerték, amellett nyelveket tudott, érdeklődő, olvasott ember volt. Felesége, Anna a férjének és a családjának élt, és a rendelőben segített. Lányuk, Dr. Várnai Éva (Márton Tamásné) szintén orvosnő lett, már nyugdíjas. Egy gyermekük van, Márton György. Winter Rózsi (Schwarcz Károlyné) (1910, Kiskunhalas-1974, Kiskunhalas) Lévén egyetlen leány a sok fiú között, a tanulás lehetősége helyett hagyományos nevelést kapott. Pedig sok tehetség és tudásvágy szorult belé, és élete végéig sajnálta, hogy képességeit nem kamatoztathatta. 1934-ben ment férjhez Schwarcz Károlyhoz, és a háborúig annak tűzifa üzletében segített. Családjával együtt őt is deportálták, ahonnan szerencsésen visszatért. Férjét, Schwarcz Károlyt már a gettóból hívták be munkaszolgálatra, életét Dachauban fejezte be, 1945 januárjában. A háború után a Schneider cégnél (Bamevál) helyezkedett el, ahol bérelszámolóként, majd könyvelőként dolgozott, emellett rengeteg társadalmi munkát elvállalt. Egyedül tartotta el édesanyját és Pali fiát. Közvetlen, segítőkész, jó természete miatt közszeretetnek örvendett, munkahelyén ugyanúgy, mint a városban. Mindenki „Rózsikája” volt. 23 évi özvegység után, 1967-ben mégegyszer férjhez ment, és ugyanebben az évben nyugdíjaztatását is kérte. Fia, Dr. Várnai Pál Kanadában volt egyetemi tanár, ma nyugdíjas. Felesége: Dr. Bíró Eszter. Várnai (Winter) László (1915, Kiskunhalas-1943, Krinica, Szovjetunió) Kivételes protekcióval (anyja elbeszélése szerint a nagy színész, a szintén zsidó Beregi Oszkár segítségével) jutott be a Színművészeti Akadémiára 1937-ben. Rendkívül intel-ligens, jó humorú, jó megjelenésű, egész lényében elegáns fiatalember volt. Nagy jövőt jósoltak neki. Nagyszerű szöveg és versmondó volt; akik ismerték, hallották, máig is csodálattal emlékeznek meg a művészről és emberről. Jellemző, hogy az Akadémia igazgatója, a zsidó- rokonszenvéről nemigen ismert Kiss Ferenc is pártfogásba vette és bíztatta. Olyan, később befutott évfolyamtársai voltak, mint Bánki Zsusza, Benkő Gyula, Rajci Lajos. Sok emlékezetes szerepben játszott, majd őt is leparancsolták a színpadról. Mint munkaszolgálatost a keleti frontra vitték, ahonnan nem tért vissza. Winter Károly (1918, Kiskunhalas-1943, Szovjetunió) Érettségi után nem tanulhatott tovább, így otthon vagy ismerősök üzletében dolgozott. Kedves, vidám fiatalember volt, kitűnően énekelt, sokat sportolt, mint a Winter gyerekek mind. Többéves munkaszolgálat után a Szovjetunióban eltűntnek nyilvánították. Dr. Várnai Pál 1935-ben született Kiskunhalason. 1944-ben családjával együtt deportálták. Megjárta többek között Strasshoffot, Bergen-Belsent és Theresienstadtot. A halasi gimnázium elvégzése után a budapesti egyetem magyar-orosz szakára iratkozott be. 1956-ban Kanadába távozott, diplomáit Montreálban, illetve a Michigani Egyetemen (Ann Arbor, USA) ( Phd ) szerezte. 1964-től nyugdíjaztatásáig az ottawai Carleton Egyetem orosz és kelet-európai tanszékének nyelv és irodalmi professzora. Kanadai, magyar, orosz és zsidó irodalomról, kultúráról szóló írásai számos országban jelentek meg. Könyveket szerkesztett és több nyelvre fordított. Forrás: Dr. Várnai Pál 250
