Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
Emberek és emlékek - Lehóczki György: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
Sofer Susman főrabbi 1828-ban született Pozsonyban. Héber neve: Eliezer volt. Felesége Unger Rozália volt. 1856 és 1886 között a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség főrabbija volt. A hitközség kegyeletes intézményeinek és jótékony egyleteinek alapítása legnagyobb részben az ő nevéhez fűződik. Nemcsak mint hitszónok, de mint zsidó tudós és tudományos író is, kor- és kartársai között az első helyek egyikét foglalta el, s ezen a téren az ország határain kívül is tekintélynek számított. 1886. közepétől megvált állásától, és a halálozásokról, esketésekről és születésekről szóló anyakönyveket Vári Szabó István polgármesternek adta át. Kiskunhalasról Paksra került, ahol kerületi főrabbi lett. 1902. október 10-én halt meg Pakson, a zsidóság legnagyobb ünnepének, az engesztelés napjának előestéjén. A halasi hitközség nagy küldöttséggel képviseltette magát a végtisztességen. Főbb munkái héber nyelven: Jalkut Eliezer (Eliezer gyűjteménye, a babilóniai és jeru- zsálemi talmud midrasaiból fejtegetéseiből szemelvények magyarázatokkal), 2 kötet.; Jalkut Eliezer (a Zsoltárok könyvéből írásmagyarázatos szemelvények); Dameszek Eliezer (Da- maszkusi Eliezer, a Tóra fejezetei szerint rendezett midras-gyűjtemény); Meléoh Ketoresz (Illatszerek tára cím alatt adták ki halála után a tisztelői templomi- és gyászbeszédeinek válogatott gyűjteményét.) Forrás: Kis-Kun-Halas I. évf. 11. sz. 1886. március 14. és 23. sz. 1886. június 6.; Kiskun- Halas Helyi Értesítője II. évf. 42. sz. 1902. október 15.; Nagy Szeder István: Kiskun-Halas Város Története Oklevéltárral III. Kiskun-Halas Város Egyházainak, iskoláinak és Közművelődésének története. Kiskunhalas, 1936.110.; Paksi Polgármesteri Hivatal I. 7-/2000. Dr. Steiner Ignác főorvos 1886. október 16-án született Nyitrapereszlényen. Édesanyja. Rozenfeld Regina. Középiskoláit Nyitrán, az egyetemet Budapesten végezte 1910-ben. Pályafutását az I.sz. Belklinikán kezdte. Tószegen községi orvos volt 2 évig, majd a posta- és gyermekmenhely orvosa és a Délpestmegyei Fiók Orvos Szövetség választmányi tagja. Az első világháborúban főorvosként szolgált. Kitüntetései: koronás arany érdemkereszt (kétszer), Signum Laudis bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Felesége Frischmann Aurélia volt. Házasságukból egy gyermek született. Az 1920-as évektől Kiskunhalason élt és praktizált. 1944. június 16-án deportálták, és 1945. június 26-án tért haza. Orvosi teendői mellett példásan vezette a helyi hitközség életét. 1961. október 15- én 75. születésnapja alkalmából ünnepélyesen gratuláltak az aranydiplomás főorvosnak. Köszöntötte őt dr. Schindler József szegedi főrabbi, Präger Sándor, dr. Kálmán József, Grósz Ferenc és az ifjúság nevében Ádám Anikó. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete átiratban tolmácsolta a magyar zsidóság őszinte háláját. Az 50-es évektől egészen nyugdíjazásáig a Szakorvosi Rendelő szakfőorvosaként dolgozott. Az élők sorából 1966. december 6-án távozott el és a kiskunhalasi izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. 247 Dr Steiner Ignác
