Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
Emberek és emlékek - Lehóczki György: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
Grósz Móric tanító 1830-ban született Izsákon (Zsidó Lexikonban: 1831.), Grósz Lipót szabómester fiaként. Izsáki tanítója már 14 éves korában segédtanítóul vette maga mellé a tehetséges fiút, aki önképzéssel szerezte meg szaktudását. 18 éves korában Kiskőrösre került tanítónak, ahonnan 1856-ban a halasi zsidó iskolához hívták meg. Itt fejtette ki kiváló munkásságát 33 éven át egész haláláig. Különösen sokat tett az addigi maradi, németes szellemben tartott oktatás megmagyarosítása, a keze alá került nemzedékek hazafias nevelése körül és mint jegyző a hitközség igazgatásának megmagyarosítása iránt. Az iskolát saját kezűleg készített számoló-, olvasó-falitáblák és térképek egész seregével látta el. Nevezetesek voltak ügyes szemléltető képei, melyek segítségével tanulói a magyar-, német-, héberbetüket és az olvasást játszva tanulták meg. Híresek voltak a Magyarországról készített néma térképei, melyeken külön-külön minden írás nélkül előbb az ország határvonalait, majd a folyóvizeit és tavait, kerületekre való osztását, megyék elhelyezkedését, nevezetesebb városok fekvését stb. vitte fokozatosan a tanulók elé, kiknek lelkében a haza képe így legjobban bevésődött. Eme fáradhatatlan munkásságáért sok elismerést kapott a felügyelő hatóságoktól. Legnevezetesebb munkája volt a Mózes II. könyve 25-27. fejezeteiben leírt frigysátomak, szentélynek, hozzá tartozó oltároknak, frigyládának, úrasztalának hétágú lámpának, s minden szerelvénynek művészi utánképzése, miniatűr megmintázása a Szentírás tanítás segédeszközéül. Nevét azzal örökítette meg, hogy a Biblia II. könyvének leírása alapján művésziesen kifaragta a Miskont, az eredeti frigyszekrényt ugyanazon alakban, ahogy azt a Biblia leírja. Az összes tárgyakat ezüsttel, arannyal bevont fából, az egykori leírás szerint állította elő, a Chosennal és Efoddal. A művészies munkálatért Grósz Móric a magyar kultuszminisztérium, az 1871 évi londoni, 1873 évi bécsi világkiállítások elismerését és tiszteletbeli dip-lomáját nyerte el. A sok fáradozásba került műalkotásokat halála után a halasi zsidó iskolának ajándékozta. 1889-ben halt meg Kiskunhalason. Irodalom: Zsidó Lexikon Bp. 1929.324.; Nagy Szeder István: Kiskun- Halas Város Egyházainak és Közművelődésének Története. 1936.91. Dr. Hofmeister Juda városi tiszti főügyész, Pest megyei tb. ügyész 1858. június 17-én született Kiskunhalason. 1886 és 1888 között szerkesztette a Kis- Kun-Halas és a Halasi Híradó című helyi lapokat. Az utóbbiból 1889-ben külön lenyomatban is kiadta humoros, és a gimnázium akkori tanári karát gúnyosan bíráló elbeszélését Darázsfészek címen. 1917. március 13-án hunyt el 59 éves korában. Irodalom: Nagy Szeder István: Kiskun-Halas Város Egyházainak és Közművelődésének Története. 1936.95. Kadosa Marcel ügyvéd, újságíró 1874-ben született Kiskunhalason. A budapesti egyetemen jogi doktori és ügyvédi diplomát szerzett. Kezdetben szülővárosában, majd a fővárosban lett ügyvéd, egyszersmind a választójogért küzdő demokrata tábor agilis tagja. Vázsonyival együtt szerkesztette az Új Század című folyóiratot, majd az A Nép, később Lánczi Jenő társaságában a Szociálpolitikai Szemle című folyóiratokat. Blanka címen egy verseskötetet is írt, A kupica bolondjai címen 237
