Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
Emberek és emlékek - Lehóczki György: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
Az 1940-es években készült fényképen balról jobbra álló sor: Deuch Miksa, Balázs Imre, Galambos Károly, Borhegyi László (Borhegyi Mihály édesapja) Ülő sor jobbról: Borhegyi Lászlóné (Borhegyi Mihály édesanyja), Bettelheim Julia, Galambos Károlyné Szegedre és Ausztriába. Édesapja munkaszolgálatos volt, ahonnan később megszökött. 1945-ben hazatértek. Édesapjuk ekkor nyitotta meg a fent írt bomagykereskedését. Borhegyi Mihály 1948-tól szakközépiskolába járt. Egy évet Kalocsán, kettőt Budapesten végzett. Közben Kiskunhalason a helyi zsinagógában lett bármicvo, amit dr. Dohány József hittantanár végzett. 1952-ben bevonult Budapesten a légi erőkhöz, tényleges katonai szolgálatra. Leszerelése után 1956-ban disszidált Amerikába, és jelenleg is ott él. 1958-ban házasságot kötött Fischer Ágnessel. Házasságukból két gyermekük született György és Julia. 1995-ben ment nyugdíjba. Azokkal a halasi zsidókkal, akik kint élnek, sűrűn találkozik. Forrás: Borhegyi Mihály közlése Dr. Dohány József főrabbi Nagyváradon született. Középiskoláit Nagyváradon és Pozsonyban végezte. Budapesten doktorált 1909-ben. Lelkészi működését Brassóban kezdte, 1904-óta Kiskunhalason működött. Irodalmi munkássága jelentős. Munkatársa a Múlt és Jövő, a Magyar Hírlap és a Zsidó Újság című lapoknak. Számtalan cikket írt zsidó és nem zsidó lapokba és folyóiratokba. Önálló munkája: Werther hatása a magyar irodalomban. A halasi izraelita hitközség elöljárósága 1914-ben rabbinak iktatta be. Tevékenysége során sokat foglalkozott a fiatalokkal, akiket cionista szellemben nevelt. Néhányan közülük előkészítő táborban (hakhsara) jártak, majd alijáztak. Dohány rabbi nagy befolyással bírt nemcsak Halas, hanem a környékbeli települések (Kiskunmajsa) zsidóságára is. Az asszimiláció esküdt ellensége volt. 1944-ben a halasi gettóból a szegedi téglagyárba - akkor megyei gettó - került több halasi deportálttal együtt, ahonnan Ausztriába szállították. A második világháború után mintegy 450 ember tért vissza, köztük Dohány rabbi is. Újjászervezték a hitközséget, 232
