Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - T. Molnár Gizella: A kiskunhalasi izraelita egyesületek
Jegyzetek 1. 1934/1873. (IV. 29.) ein. BM. sz. rendelet az egyesülések ellenőrzése tárgyában 2. 773/1874. (III. 1.) BM. sz. rendelet az egyletek, társulatok, intézetek nyilvántartása tárgyában 3. Törvény a továbbiakban sem született az egyesülés szabadságáról. Ellenkezőleg: a két világháború közötti időszakban, különösen a harmincas évektől fokozottabb állami ellenőrzés érvényesült e téren, bár a praxist tekintve a menetrend hasonló volt. Az 1946. évi I.tc. Magyarország államformájáról deklarálta ugyan az állampolgárok gyülekezési és egyesülési szabadságát, ugyanakkor más rendelkezések (pl. az egyesületek működésének felülvizsgálata 1946-ban) erősen korlátozták azt. Az egypárti diktatúra kiépülése után pedig már szóba sem jöhetett az egyesülési jog érvényesülése. Magyarországon az egyesülés jogáról törvény először 1989-ben született. (1989:11. törvény az egyesülési jogról 1989. jan. 11.) 4. Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája Bp. 1908. 1850-ben 248 izraelita lakost rögzített a népszámlálás, 1908-ra 1000 főben határozza meg Borovszky, miközben természetesen az összlakosság száma is nő. (1850: 12.722 fő, 1908: 25.000 fő) 5. A Chevra Kadisa eredetét ismerteti: A zsidó Budapest II. (Szerk.: Komoróczy Géza) Bp.1995. 583 585.p. és a Magyar zsidó lexikon (Szerk.: Újvári Péter) Bp. 1929./2000. 168.p. 6. A 18. században egy morvaországi rabbi kimondta, hogy „illő és rendjénvaló, hogy minden községben legyen Szent Egylet” - ennek nyomán mindenütt meg is alakult. (Komoróczy 1995. 583.p.) 7. Raj Tamás: 100+1 jiddis szó Bp. 1999. 130.p. 8. Magyar Országos Levéltár (MOL) K 150-1889-VII-8-546 (1802.cs.) 9. Uo. A levél másolatát 1. l.sz. melléklet 10. L. 4. sz. jegyzet. 11. A beteglátogatás (bikur holim) egyébként vallásos jócselekedet (micve), a zsidó ember egyik legfőbb vallási kötelezettsége, melyet a Talmud is előír. A vallási kötelezettségen túl a társadalmi összetartozás kifejezője is. (Raj T. 1999. 139-140., és 193-94.p.és Újvári 1929./2000. 118.p. és 168,p.) Egyébként a legtöbb hitközségben a beteglátogatás különös jótéteményének céljára is külön egyesület működött (Chevrasz bikur chólim). Ahol ilyen nem volt, mint ahogyan Kiskunhalason is, ott a Chevra Kadisa vállalta ezt a feladatot. (Raj T, Újvári u.o.) 12. Az elhunytnak le kell zárni a szemét, testét a földre kell helyezni, fejénél mécsest gyújtani. A rituális fürdetés is fontos előírás, mert ennek keretében a halott megtisztul, majd gyolcsból készült halotti ruhába öltöztetik az elhunytat. A temetési szertartás talán leglényegesebb eleme a halott elkísérése a sírhoz a 91. zsoltár hangjai mellett. A koporsót lehetőség szerint a férfiak (a Szent Egylet tagjai) a vállukon viszik a sírhoz, útjukat háromszor rövid időre megszakítva. A búcsúztató beszéd a halott érdemeit sorolja fel. A temetés után már a gyászoló családtaggal kell a közösségnek foglalkozni, őt kell ellátni megkönnyítendő a halottól való elszakadását. (Raj T. 1999. 131-133.p.) 13. Megjegyzendő, hogy a hivatalos ügyintézés bevett szokása szerint a vallásos jellegű, illetve a hitélettel kapcsolatos egyletek, egyesületek ügyében a belügyminisztérium az Alapszabály láttamozása előtt kikérte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jóváhagyását is, amely az illetékes felekezet véleménye alapján megkérdőjelezte, illetve jóváhagyta az alapszabályt. A belügyminisztérium csak a kultusztárca jóváhagyása után, meggyőződve a vallási előírások megfelelő betartásáról, vette nyilvántartásba az egyletet. A halasi Chevra Kadisa esetében is így történt. (2. melléklet) 14. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (BÖL) XXI. fond 201. Bács-Kiskun megye alispánjának közigazgatási iratai. 15. 3. sz. jegyzet. 16. 1944. december 3. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Programja: fel kell oszlatni a fasiszta, népellenes szervezeteket, egyesületeket. 1945. febmár 26. Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete: intézkedik a fasisztának ítélt szervezetek feloszlatásáról, a nemzeti bizottságok feladatává teszi a helyi egyesületek kivizsgálását és a feloszlatásra történő javaslattételt. 1946. július: újabb egyesületek feloszlatását rendelték el, elsősorban az egyházakhoz kapcsolódókat. Sok egyesület az önfeloszlatást választotta. 1948-ra az egyesületek kb. 1/3-a maradt meg. 1949. belügyminiszteri rendelet: a legtöbb működő egyesület, egylet feloszlatása. (Kovalcsik József: A kultúra csarnokai III. Bp. 1986. 8-85.p. 17. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Bp. 1999. 357-375.p. és Kovalcsik 1986. 8-99.p. 18. L. a 14. sz. jegyzet: Bács-Kiskun megye alispánja: Nyilvántartás Kiskunhalas város területén feloszlatott egyesületekről 19. U.o.: Nyilvántartás a Kiskunhalas város területén működő egyesületekről 205
