Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - T. Molnár Gizella: A kiskunhalasi izraelita egyesületek
meritumok benyújtására a belügyminiszterhez. Ezt az alapszabályt, melyet az alábbiakban áttekintünk, már jóváhagyta a Belügyminisztérium. Az alapszabály, mely 1888. február 20-án kelt, nyolc részből, 45 §-ból áll és részletesen szabályozza az egylet működésének rendjét. Az első három rész az egylet címéről, székhelyéről és céljairól rendelkezik. E szerint: „A Hazkora czélja: biztosítani azon kegyeletes cselekvények megtartását, melyeket az elhunytak emlékezésére és lelki üdvére a zsidó vallási szabványok és szokások megkövetelnek, továbbá a zsidó irodalom cultiválását a halasi izr. hitközségben előmozdítani.” E célt az egylet úgy valósítja meg, hogy a tagok nevét, valamint az elhunytak nevét emlékkönyvbe iktatja, s a haláluk évfordulóján gondoskodik az emlékmécsről, a szokásos templomi imáról, és amennyiben a halasi izr. temetőben nyugszanak, sírjaik fölött a szokásos imák megtartásáról,2 ’nem helyben nyugvók esetében az emlékmécs meggyújtásáról. A zsidó irodalom és talmudtudományok népszerűsítésére zsidó talmud tudóst kívánnak alkalmazni, aki előadásokat tart és a talmudtudományokat tanítani köteles. A tagságot tekintve megkülönböztettek rendes és tiszteletbeli tagokat. Érdekes, hogy a Chevra Kadisával szemben ennek az egyletnek nők is tagjai lehettek, de szavazati és választási jogukat férjük által, vagy más hivatalosan megbízott férfi tag által gyakorolhatták. A tagok tagsági díjat fizettek, ez szolgált az egylet működési költségeit, kiadásait fedezni, nem pedig adományok, mint a Chevra Kadisa esetében. A következőkben részletesen rendelkezik az alapszabály a Hazkora pénzügyeiről, vezetéséről, igazgatásáról, alkalmazottairól. Már említettük a tagsági díjat, ezen kívül esetleges adományok, illetve a tőkésített vagyon kamatai szolgálták a kiadások fedezését, ami a következőkből állt: alkalmazottak díjazása, emlékkönyvek, emlékmécsesek, emléktáblák költségei, tanszerek és könyvek esetleges beszerzése. Az egylet ügyeit az igazgatóság és a közgyűlés intézte. Az igazgatóságot az elnök kivételével aki mindenkor a hitközség rabbija volt, három évre választották. Az elnök mellett három igazgatósági tag és a pénztámok működött. A folyó ügyek intézését ez a testület végezte. Emellett évenként közgyűlést hívtak össze, amely a nagyobb ügyekről és az igazgatóság választásáról határozott, amikór az aktuális volt. A Hazkora alkalmazott egy szakképzett tanítót, akinek részben az emlékkönyv vezetése, részben az aktuális ima elmondása volt a feladata. Egy másik alkalmazott végezte a sírlátogatást, a mécses gyújtást, a pénzbeszedést és a szolgai teendőket. Ismét másik alkalmazottnak, aki rendszerint a hitközség kántora volt az volt a feladata, hogy a halottak lelki üdvéért tartott istentiszteleten az emlékkönyvbe iktatottak neveit nyilvánosan felsorolja. A Hazkora alkalmazott ezen túl egy titkárt, aki az igazgatósági ülések és a közgyűlések jegyzőkönyveit vezette és ellátta az egylet könyvvitelét, őrizte az egylet irattárát és pecsétjét. Az alapszabály hetedik része tisztázza a Hazkorának a hitközséghez, illetve a Chevra Kadisához fűződő viszonyát. Ebből kiemeljük, hogy: „A Hazkora emlékmécséhez a szükséges olajat régi szokás szerint ezentúl is a Chevra Kadisa szolgáltatja, viszont ennek pénztárába folynak azon díjak, melyeket a Hazkora emlékkönyvébe be nem iktatott elhunytak neveinek fölemlítéséért azok hozzátartozói fizetnek...” A „régi szokás szerint” kifejezés véleményünk szerint utal a Hazkora korábbi alapítására, amit az előzőekben említettünk. Ezen túl itt az is kiderül, hogy a Chevra Kadisa részben megtartja a halottakra való emlékezés feladatát, s a Hazkora csak a tagok (elhunytuk utáni), illetve az általuk az emlékkönyvbe felvettek esetében tartja meg a megemlékezést. A záró határozatok keretében utalnak arra, hogy az alapszabály a belügyminiszter jóváhagyása után lép életbe. Az alapszabályt az elnök, Krausz Vilmos rabbi és Grósz Mór titkár írta alá. Ezt követően láttamozta a hitközség elnöke, illetve a Chevra Kadisa elnöke és titkára. Az ilyen módon megalakult egylet működését a Belügyminisztérium engedélyezte, további tevékenységéről 193
