Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola
Fülöp végzett rabbi, az izraelita egyház önálló hitoktatója látta el ezt a feladatot, megosztva a munkát a tanítókkal. A város különböző iskoláiban tanuló izraelita gyermekek vallásoktatását részben a tanítók végezték, vállalva a polgári iskolások óráit.3 5 A női kézimunka tanítására a harmadik és a negyedik osztályban óraadóként Weisz Saroltát bízták meg. 1924-től ezt a munkát Strasser Olga végezte el, míg az első és második osztályosoknak a szlöjd tantárgyat Schönberger Samu tanította.3 6 A tanítás az 1937-38. tanév végéig délelőtt és délután is folyt. 1938 szeptemberétől áttértek a délelőtti tanítási rendre. Ehhez megkapta az iskola a királyi tanfelügyelőség kivételes engedélyét, méltányolva az iskola kérését. Az egyhuzamban történő tanítás órarendi, munkarendi változást eredményezett. A problémát az okozta, hogy ötnapos órarendet kellett készíteni. Mivel az iskolának viszonylag sok keresztény vallású tanulója volt, így sem szombaton, sem vasárnap nem lehetett tanítás. Vasárnap csak az izraelita vallású tanulók jártak délelőttönként két órára, mely alkalmakkor héber nyelvet tanultak. A két tanítási órát követően 10 és 12 óra között a szülők részére fogadóórákat tartottak a tanítók. A keresztény tanulók hitoktatása a Központi Elemi Iskolában folyt. Az izraelita hitoktatást is erre az időpontra tették. A két iskola közelsége lehetővé tette ezt a megoldást. A kötelezően előírt heti óraszámot csak úgy tudták teljesíteni, ha az I-II. osztályban heti 3 napon 5, a III-IV. osztályban 3 napon 6 órát tartottak 50 perces tanítási idővel.3 7 Tandíjat ugyan nem, de beiratási díjat minden tanulónak kellett fizetni. Nem kevés terhet jelentett ez a szülőknek - 1940-ben 42 pengő -, ezért két részletben lehetett teljesíteni. A befolyt összeget ifjúsági könyvtárra, tanítói könyvtárra, könyvek kötésére, bizonyítványok vásárlására, tanügyi nyomtatványok beszerzésére, esetenkénti orvosi vizsgálatokra, jutalmazásokra használták fel.3 8 A szorgalmi idő az iskolában szeptembertől júniusig tartott. Kétszázon felüli tanítási napot kellett teljesíteni, ami feszessé tette a munkarendet. A tanítási szünetek száma is magas volt. A vallási ünnepeken a tanítás szünetelt. Minden tanévben 21 tanítási nap maradt el emiatt. A tanulók ezen alkalmakkor nagyobbrészt szüleikkel együtt vettek részt vallási rendezvényeken, avagy családi körben ünnepeltek. Tanítási szünetet adtak a keresztény karácsony és újév közötti időre. Nem volt tanítás a keresztény egyházak pünkösdi és húsvéti ünnepeinek első napján sem. Március 15-én ugyancsak tanítási szünet volt. A nemzeti ünnepen iskolai műsort szerveztek, emlékezve ezzel az 1848-49-es forradalomra. A városban tartott két országos vásár napjain sem volt tanítás.3 4 A madarak és fák napján kirándulást szerveztek Sóstóra, illetve a „Fráter” dombra. A sóstói kirándulásra meghívták a szülőket is. Összességében egyházi ünnepek, egyéb események miatt 30-32 nap szünetet tartottak tanévenként. Iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket tartottak minden évben október 6-án, az aradi vértanúkra emlékezve. Május utolsó vasárnapján, a „Hősök Napján” az első világháborúban elesettekre emlékeztek. Az ünnepélyt mindenkor a templom falába helyezett emléktábla előtt tartották. Anyák napján nem rendeztek külön műsort, ezt a tanév zárásával kapcsolták össze, s szép programmal kedveskedtek a gyermekek az édesanyáknak.4 0 180
