Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola
kapcsolata volt a város pedagógusaival. Kiváló hegedűs lévén a Zenekedvelők Egyesületének kamarazenekarában játszott. Részt vett városi, iskolai, társadalmi rendezvényeken. Élete, munkássága révén megbecsült tanítója lett nemcsak egyházának, de a városnak is. Az izraelita elemi népiskola működésének is köszönhetően elismerést vívott ki magának. Dr. Dohány József rabbi, az iskolaszék elnökeként így vélekedett róla: „Lelkes, szeretetteljes igyekezettel dolgozik. A magyar nemzetnek hithű zsidó polgára. Munkája alapján lehetett őt csak igazán megismerni. Honszeretet és hithűség jellemzi. Ezt öntötte mindig a gyermekekbe. Igazi szakember, igazi magyar - zsidó. Elsőrendű szakértelemmel végzi munkáját. A tanfelügyelők mindig dicshimnuszokat zengtek róla. Életmódja az igazi, hithű tanítóé. Régi tanítócsalád sarja. Felesége is tanító családból származik. Kifogástalan házasságban élnek. A héber nyelvet szóban és írásban is bírja. Középiskolában is tanított hittant. Mint igazgató iskolánkat magas színvonalra emelte, jó hímevet szerzett. Ezért sok, nem izraelita tanuló is jött, míg az erőszak hullámai ki nem vetették őket.” Az iskolát évente meglátogatta a királyi tanfelügyelő megbízásából a körzeti felügyelő. Látogatásainak mindenkori célja a tanítás eredményességének szintje, illetve, hogy az iskola betartja-e az állam által megkövetelt tantervet, megfelelő tanmenetek, órarendek alapján folyik-e a munka. Véleményt mondott az iskola külső és belső rendjéről, felszereltségéről is. Tapasztalatait elsősorban óralátogatásokon szerezte. Véleményét jegyzőkönyvben rögzítette, s értekezleteken mondta el. Solti János tanfelügyelő csak halvány és finoman árnyalt különbséget tett a két tanító - Strasser Olga és Schönberger Samu - munkája között, de összességében mindkettőjük munkáját dicséri. „Az osztályvezető szorgalmasan dolgozik, és szép tanulmányi eredményt mutatott be.” „Általában a tanítás jó és eredményes.” „Az osztály jó és szorgalmas vezetés alatt áll, az eredmény is jó.” (Strasser Olga) „Általában az osztályvezető tanító tevékenységét alaposság, közvetlenség jellemzi és kiváló tanulmányi eredményt mutat fel.” „Az osztály kiváló vezetés alatt áll.” (Schönberger Samu) Összegező megállapításaiban is csak dicsérettel, teljes megelégedettséggel szólt az iskoláról: „A felügyelő munkáját megkönnyíti, hogy mindenkor alapossággal és felkészültséggel találkozik. Az iskolaépület egészségügyi és tanulmányi szempontból is megfelel a követelményeknek. A belső rend is kifogástalan.” „Az iskola külső és belső viszonyai rendben vannak. A felszereltség jó. A tapasztalatok szerint a tanítás színvonala, az elért és felmutatott eredmény jó. A tanulók füzetei rendesek, a tanítók óráikra felkészülnek.”3 1 Az iskola fenntartói jogait, közvetlen felügyeletét ellátó és gyakorló iskolaszék munkáját is rendszeressé tették. A tagok számát is növelték. 1928-ban Weisz Ignác, Emst Dezső, Ádám Dávid, Beck József, Berger József, Fodor József, Kun Benő, dr. Präger József, dr. Szabó János és Winter József alkották dr. Dohány József rabbi elnöklete mellett ezt a testületet.3 2 1935-ben dr. Dohány József, Weisz Ignác, Präger Sándor, Ádám Dávid, Emst Rezső, dr. Holländer Ignác, Kálmán Dezső, Kun Benő, dr. Präger József, Rácz János, Schwarz Ferenc, Szabó Fülöp és Szemző Lajos alkották az iskolaszéket.11 A háborús viszonyok és a nehezedő körülmények miatt 1941-ben csökkenteni kényszerültek az irányító testület tagjainak számát, dr. Bálint Imre, Fodor József, Grósz Ferenc, Lovasi Bemát és Rácz János segítette az elnök, dr. Dohány József munkáját.14 Az 1860-as évektől mindig két tanítót alkalmazott a hitközség. A vallási ismeretek tanításában segítséget nyújtottak az óraadók is. Schwarcz Ignác, majd 1922-től Feuerstein 178
