Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola
tantermek ajtói az udvar felőli nyitott folyosóról nyíltak, az ablakok déli irányba néztek. A hitközségi udvarból elkülönítve 286 m2-es játszóteret alakítottak ki. Nagyobb felújítást, tatarozást 1926-ban illetve 1942-ben végeztek az épületen.19 A világháborút megelőző években néhány tanévben indítottak ötödik osztályt is. Nem önálló tanulócsoportként, hanem a harmadik és negyedik osztályt bővítették egy évfolyammal. Mivel csak 2-3 tanuló jelentkezett tanévenként, 1914-ben visszaállt az iskola a korábbi, négy évfolyamos képzésre.2 0 A város iskoláinak együttműködését szolgálták az úgynevezett közös értekezletek is. Ezeket az 1912-ben Kiskunhalason megszervezett tanfelügyelői kirendeltség szervezte. Az 1925-ig működő intézmény vezetői - Szentgyörgyi Lajos és Kohányi Gyula - biztosították a kapcsolatot a város iskolái, illetve a királyi tanfelügyelőség között. Felügyelték az iskolák tartalmi munkáját, az iskolai törvények végrehajtását. Évente négy - öt alkalommal az elemi iskolák közös értekezletet tartottak, melyeken a nevelők részvétele kötelező volt. Előre megfogalmazott napirend szerint aktuális ügyeket tárgyaltak, tájékoztatták egymást az iskolák szervezeti, egészségügyi, tanulmányi ügyeiről az igazgató tanítók beszámolói alapján. A királyi tanfelügyelői látogatások összegzését itt végezték el. Az iskolák életével összefüggő fontosabb szakmai döntések is itt születtek meg. Az egységes, alapvetően minden iskolára érvényes házirend elfogadása, tankönyvhasználat, tanügyi dokumentumok értelmezése, bevezetése ugyancsak e fórumra tartozott. Összességében tehát a tantestületek közös értekezletei a tartalmi munka letéteményesei voltak az egymás kölcsönös tájékoztatásán túl. Az elnöki teendőket minden évben más iskola igazgatója látta el.211925-től a királyi tanfelügyelő iskolalátogatókat alkalmazott, kik évente két-háromnapos látogatás keretében ismerték meg az iskolában folyó munkát, minősítették a nevelők munkáját. E feladatkört az izraelita elemi iskola nevelői, iskolaszéke legnagyobb megelégedését is kiérdemelve Solti János kiskőrösi elemi iskolai igazgató látta el közel húsz évig. 1914 júliusában kitört az első világháború. E tragikus esemény az izraelita elemi iskola szervezeti helyzetében is változást eredményezett. A tartalmi munka is nehezebbé vált. A tanítás csak délelőtt folyt. Az órarendet a megváltozott körülményekhez igazították. A nehezebb tárgyakat tették az első, második és harmadik órára, a torna, ének, kézimunka későbbre kerültek. A téli szünetet meghosszabbították, szinte minden háborús évben úgynevezett szénszünetet is tartottak. A nehezedő körülmények ellenére is szinte minden tanköteles járt iskolába. 1915 tavaszán a királyi tanfelügyelöség a háborúval kapcsolatban a következő körlevelet adta ki: „Ellenségeink arra számítanak, hogy másként nem győzhetnek le bennünket, csak úgy, ha kiéheztetnek. Takarékoskodással nem fogunk szükséget szenvedni! Hogyan takarékoskodjunk? Ne együnk fehér kenyeret, a búzalisztet keverjük rozs-, kukorica- és árpaliszttel. Ebben nemcsak a szegényebb néposztályoknak kell példát mutatni, de a leggazdagabbaknak is. A jobb falatok maradjanak vitéz katonáinknak.”2 2 A vallás- és közoktatási miniszter körlevélben szólította fel az iskolák tanulóit gubacs és szederlevél gyűjtésre. A gubacs, mint a bőr cserzőanyaga, a szederlevél, mint teapótló hadicélokat is szolgáltak. Felhívták a figyelmet a csalán gyűjtésének fontosságára, mely gyapotot pótolt. Gyógynövények gyűjtését is szorgalmazták. A fehér üröm, ökörfarkkóró, ezeijófíí, redőszirom, anyarozs, kamilla gyógyszerek pótlására alkalmazhatók. A gyűjtések rendszeressé váltak. Cigarettát, dohányt, babot, cukrot, ruhaneműt gyűjtöttek a tanulók. A kislányok hósapkát, lábszárvédőt, érmelegítőt kötöttek. Több alkalommal pénzgyüjtés is folyt. A tanítók rövidebb - hosszabb időre hadba vonultak. Az 1916-17. tanévben Eichler Albertet Csech Margit, 1918-ban Weisz Pinkászt Barthalos Béla helyettesítette.2 3 175
