Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga kegytárgyai
szín az ünnep színe, fehér volt a kohaniták ruhája is, akik annak idején többek között a peszáhi áldozatbemutatásokat végezték ajeruzsálemi Szentélyben. A kiskunhalasi hitközség birtokában van egy, az 1910-es, 20-as évekből származó szédertál. A tál a hagyományoknak megfelelően 4 szintből áll, melynek szintjeit kis falábak választják el egymástól. A tál anyaga fém, a szinteken olvashatjuk a szédertálba vésett héber betűs kifejezéseket, melyek a tálra kerülő ételek nevei. A szédertálat középen, a legfelső szintből kijövő, kis tálkán álló, nagyobb méretű, réz Magén-Dávid díszít. A tál is a zsinagóga és a hitközség egyéb kegytárgyaival együtt szépen és épségben átvészelte a háború borzalmait. A tálon felülről lefele haladva mutatom be azt, hogy az ünnepekor mi, és hogyan kerül rá. Balra felül egy főtt tojás, héber neve, amely a tálon is olvasható: bécá. A tojás jelképezi a Szentélyben bemutatott áldozatot, emlékeztet az emberi életre, a múlandóságra, a törékenységre. Jobbra felül, egy darab hús, amely általában csontos, egy lábszár vagy csirkenyak, héberül: zroá. A Templomban bemutatott bárányáldozatot jelképezi. Azért egyenes a hús, mert utalás arra, hogy „kinyújtott karral szabadította meg az örökkévaló Izraelt”. A tojás és a sült hús alatt középen van a keserű gyökér, amely ma reszelt torma, a máror. A rabszolgaságban sínylődő zsidók keserű sorsát jelképezi. Jobbra a keserüfu alatt található az a keverék, melyet, mandulából, almából, dióból, fahéjból és borból kevernek össze, neve: hároszet. Ez az anyag emlékeztet arra a habarcsra, amelyből a zsidók az egyiptomi rabszolgaság alatt építkeztek. Mellette balra található valamely zöldség, a kárpász. Ez lehet zöldség, zeller, retek, amely a tavaszt, a termékenységet jelképezi. Ezt mártják a sós vízbe, mely a könnyeket idézi, amelyekkel a nép a nyomorúságát siratta. Legalul középen ismét keserűfű van, amely torma vagy saláta. A szédertál alatt vagy mellett, a kiskunhalasi szédertál alsó három szintjén, kerül a három pászkalap. A három macesz jelképezi a zsidóság három törzstöredékét, a kohanitákat, a lévitákat és a többieket, Izraelt. A halasi szédertálon felül héberül olvashatjuk: lévi, alatta: kohén, legalul pedig: Izrael. A felsorolt ételek evésének rendjét, mindig a szédert levezető személy adja meg a Hágádá sei Peszáh-t követve, közben pedig imákat és áldást mond. A vacsorához tartozó bor pedig mindig a vidámság és az öröm jelképe. Összesen négyszer kell inni, mert négy kifejezéssel említi a Tóra az egyiptomi szabadulást. megszabadítalak, megmentelek, megváltalak és népemmé fogadlak. A vacsorát mindig közös éneklés zárja: „Lösáná hábáá b'jerusalajim ” - Jövőre az újjáépült Jeruzsálemben!” A kiskunhalasi szédertál bemutatásával véget ért a halasi hitközség kegytárgyainak bemutatása, és a zsidó ünnepek lényegének és szokásainak rövid ismertetője. Azt hiszem érdemes és érdekes elgondolkodnunk azon, hogy ma Magyarországon hány működő hitközség van. A tárgyakon keresztül pedig kicsit azon, hogy hány hitközségben tudják ma az ünnepek alkalmával használni azokat a kegytárgyakat, amelyeket apáik, nagyapáik és dédapáik hosszú sora használt. Használta és adományozta áldozatkézséggel annak a közösségnek, amelynek tagja volt, és ahova tartozott. Minek a csodája az, hogy a halasi hitközség ma élő tagjai használhatják azokat a kegytárgyakat, amelyeket több mint egy évszázada eleik használtak? Sokszor jó lenne, ha ezek a tárgyak mesélni és beszélni tudnának. Vagy mégsem? Azt hiszem ezek a kegytárgyak így is mesélnek egy korról, egy történetről, amelyből valamit megismerhetünk és megérthetünk a kiskunhalasi hitközség elmúlt 150 évéből. 169
