Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Bakos Ágnes: A kiskunhalasi zsidók krónikája 1945–2001
1998 Az 1998 februárjában elhunyt Reinhold Sándor helyébe Raáb Andrást választották meg a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség elnökének. Raáb Andrásnak nem volt ismeretlen a hitközség feladatainak orvoslása, hiszen már dédnagyapja is, aki rabbi-helyettesi teendőket látott el Kiskunhalason, kivette részét a közösség életének megszervezéséből. Az új elnök hívó szavára közel 60 ember tette tiszteletét Halasról és a környékbeli településekről az áprilisban megtartott széderesti vacsorán. A zsidó közösség előtt tartott első beszédében meleg szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket, és meggyőződéssel jelentette be, hogy Kiskunhalas továbbra is a zsidó hitélet vidéki centruma kíván maradni. Arra fog törekedni, hogy a hagyományos hitéleti eseményeken túl, a fiatal és aktív tagok segítségét kérve kulturális programok szervezésével tegyék mozgalmassá a hitközségi életet. 1998. május 13-án Izrael állam megalapításának 50. évfordulója alkalmából videovetí- téssel egybekötött kötetlen beszélgetésre várták mindazon érdeklődőket, akik kíváncsiak voltak a „Mi történt 50 év alatt Izraelben ” címmel megrendezésre került fórumra. A találkozó meghívott vendége Yossi Croitoru izraeli ifjúsági vezető volt, aki Izrael sajátos problémáinak bemutatása után héber dalokat énekelt az akkor már fél éve a Szochnut, az Izraeli Bevándorlási Hivatal támogatásával ivrit nyelvet tanuló kiskunhalasiaknak. Yossi Croitoru tiszteletét tette a néhány nappal később, a templomkerti épület nagytermében megtartott ünnepi megemlékezésen is, ahol felolvasták Benjamin Netanyahu, Izrael Állam miniszterelnökének üzenetét, amelyet a diaszpórában élő zsidó közösségeknek írt. „ ...Mindannyian büszkék lehetnek e fél évszázad alatt elért eredményekre. Bár a nemzetközi katonai szakértők többsége sokáig kételkedett az új állam fennmaradásában, Izrael népe azonban bebizonyította számukra, hogy van létjogosultságuk a térségben...” 1999 A szabadság zsidó ünnepéről, a Pészáchról emlékeztek meg a hitközség tagjai 1999. április 1-jén. A pészách az egyik legismertebb zsidó ünnepnap, hiszen a Biblia szerint őseink ezen a napon szabadultak meg az egyiptomi rabságból, vagy ahogyan a Szentírás mondja „a szolgaság házából”. A szabadulás 50. napján ünnepelték a szellemi szabadulást, héber nevén Sávout, amikor Mózes elhozta számukra a Tízparancsolat igéit, amelyek közül az első az emberi szabadságot hirdeti. „Én vagyok az örökkévaló, a te Istened, aki kivezettettelek téged Egyiptomból, arabszolgaság házából. ” A hitközség rendhagyó módon tisztelgett az ünnep emlékének. Raáb András elnök köszöntő szavai után a közösség legidősebb tagja, Krausz Dezső mondott áldást az ünnepi asztalon lévő borra. Az áldást követően a hitközség legfiatalabb tagjai az ünnepi szokásokról, hagyományokról tájékoztatták a vendégeket, majd a szabadság égisze alatt ünnepi dalokat énekeltek héberül, végül a hóratánc szépségeinek a bemutatásával tették felejthetetlenné az ünnepet. Az ünnep meglepetése a kiskunhalasi Lyra együttes fellépése volt, akik ismert zsidó dalokat énekeltek a halasi közönségnek. A műsor után a vacsora elfogyasztásával zárult a megemlékezés. A csodálatos hangulatú Pészach ünnepe után szívbe markoló megemlékezésnek adott helyet június 13-án a kiskunhalasi zsinagóga. A II. világháború zsidó áldozataira emlékez131
