Jankó Ákos: Kiskun parasztverselők - Thorma János Múzeum könyvei 9. (Kiskunhalas, 2001)
Versek - Gózon István
Végbúcsú Hála a gondviselésnek, Hogy megtartott ilyen ősznek, Kilencven esztendőt értem, Most jött halálom érettem. Pedig ez a hosszú élet Sok gyötrelmeket megérlelt, Időm én el nem hevertem, Mégis kevésre mehettem. A szerencsétlenség végett Szép új házam is leégett, A tájt kellett szépíteni, Fel sem hagyták építeni. Kaszinó van most a helyén, Cigányzene szól belsején, Én meg elkerültem e tájt, Ha arra jártam, szívem fájt. A hatóság azt elvette, Csináltam négyet helyette. Sokszor látta a holdvilág, Hogy ment a sívány hegy tovább. Szőlőtelep van most rajta, Terem is, mert mind jófajta. Készített sírt a sírásóm, Most kezdem már búcsűzásom: Kedves apró gyermekeim, Megmerevedtek ereim, Engemet többé nem láttok, Szálljon áldásom reátok! Elköltöztem sírverembe Szenderegni a sötétbe, Nincs mit várnom az élettől, Búcsúzom kísérőimtől.
