Jankó Ákos: Kiskun parasztverselők - Thorma János Múzeum könyvei 9. (Kiskunhalas, 2001)

Kiskun parasztverselők

másodszor nősült, ezután feleségével boldog családi életet élt, két fiú- és három lánygyermeket nevelt fel.

1860-as években az akkoriban kapott redempciós földjén, Zsana pusztán tanyát épített s ott gazdálkodott. Tanyáját jó érzékkel és hozzáértéssel válogatott gyümölcsfákkal, díszfákkal és szőlővel ültette körül. A várostól 18 km-nyi távolságból a közügyekben nemigen vehetett részt, de fontosabb események vagy ünnepek alkalmával megjelent a városban. Okos és értelmes szavaira sokan figyeltek. Évtizedekig tagja volt a református egyház presbitériumának. Verseiben egyházi munkásságának is sokszor hangot adott.

Szép tehetségére Szilády Áron is felfigyelt, egyházi ügyekben gyakran kérte véleményét, s hallgatott is rá. Egyike volt azoknak, akiket mind a tudós pap, mind a város vezető férfiai leginkább tiszteltek a parasztok közül, mert talpig becsületes, jellemes, okos és igaz embernek tartották. Legjobban érezte magát a puszták szabad ege alatt, s üres óráiban és éjszakánként írogatott, verselgetett.

Már 20 éves korától kezdve életének minden fontosabb eseményét, gazdasági kiadásait és bevételeit évenként külön füzetbe, úgynevezett évkönyvekbe jegyezgette. A családi és gazdasági események mellet- az évkönyvekbe bemásolta a hallott vagy olvasott versek, dalok, bölcs mondások közül azoka, amelyek neki leginkább megtetszettek, s olvasmányaiból is megörökítette az emlékezetre érdemes részleteket. Az évkönyvek tartalmazzák saját verseinek is egy részét, amelyek néha nehezen választhatók el az oda bejegyzett olvasmány emlékeitől vagy népköltészeti termékektől. Az így összegyűlt 12 db, egyenként 200 oldalas füzetet családja őrizte meg az utókor számára.

Néhány jó verse Szilády Áron közbenjárására megjelent az 1881 és 1882-es évek Vasárnap című hetilapjában. Legjelentősebb verses elbeszélései: A tagosítás vagy a halasi 1860 s 1861-iki földosztás emléke, valamint Vádirat a kiskunhalasi református egyháztanács, ennek főnöke, a ref. pap, és polgári osztály törzsét képező Szabadelvű párt mellett, az 1878. évi követválasztás és piarczi zavargás emlékére.46 Igen vallásos ember volt, a biblia egyes részeit megtanulta és hiba nélkül idézte. Verseiben sűrűn előfordulnak vallásos elmélkedések. Igen hajlik a bölcselkedés felé, költeményei között ilyen sorokat találunk:

A holdvilág úgy fénylik, ha rásüt a nap sugára,

A hűségért hűséget kapsz, hallgass a jó példára!

Kinek valamit kezébe adnak, az azt nem lopja,

Ki méhet metsz, kétség nincs, hogy az ujját megszopja.

Gondolatlan szót ne szóljunk sértésére egymásnak,

Amely ok még nem is fontos, ne mondjuk azt mázsásnak.

Bír az ember okossággal s tündöklő tudománnyal,

De csak rész szerint valóval, nem mindenhatósággal.

26