Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945 - Thorma János Múzeum könyvei 7. (Kiskunhalas, 2001)
Lakóépületek - SzakálAurél–Szűcs Károly: Eklektikus polgárházak
elemei is kitartanak a gazdasági világválság ideig (205. kép) Ebben az időszakban tagoltabbá vált az épületek homlokzata. Az attikákat és timpanonokat manzárdablakok és félköríves oromzatok váltják fel. A középrész helyett nem egyszer a sarokrizalitok hangsúlyozódtak (156. kép). Halason az eklektika mindennapi építés gyakorlattá a századfordulón vált. A helyi kőművesmesterek lettek a tervezők és kivitelezők, kialakult az épületek lokális ízlés- és formavilága. Ez a lakóház „stílus” mindkét periódus elemeiből átvéve „egy kicsit” konzervatívabb, klasszicizáló kultúrájú (101. kép), valamint „egy kicsit” oldottabb, díszítést jobban kedvelő ízlést takar (108. kép). A homlokzati terv készítése ekkor lesz a tervezői szándék kifejezése a földszintes lakóházak esetében is. Ennek előfeltétele a kőművesmesterek magasabb szakmai tudása és nagyobb műveltsége volt. Ugyanakkor a későeklektika zavaros, kiürült szimbólumhasználata nemegyszer ezen mesterek és megbízóik félművelt tetszeni vágyásának, illetve a korstílus olcsó és redukált változatai elterjedésének következménye. A homlokzatot az épület elé állított önálló jelentésű emlékként használták és ez a tetőszer- kezet kialakítását is befolyásolta (110. kép). A földszintes polgárház egyik változata a saroküzletes lakóház. Ez a kiskereskedők és iparosok kedvelt épülettípusa volt (166. kép). A formák leegyszerűsítése jellemzi a népi építészet és az eklektika találkozását. A változatos, csak alaprajzból álló tervek még a parasztházak építési gyakorlatára utalnak. A kivitelezés során mégis eklektikus külsőt nyerhet az épület (168-169. kép). A népi építési szokásrendszer erejét bizonyítja, hogy magához idomítja, adaptálja az eltérő módszerü eklektikát. Más lakóházak a szecesszió felé képeztek átmenetet. A zárt téglalap formájú alaprajz felbomlik, a tetőzet összetettebb; tagoltabb lesz. Több különböző, de egyenértékű homlokzatot kap az épület. Kiskunhalason a század elején a saroképületeknél figyelhettünk fel azokra a változásokra, amelyek a világháborút követően a kis- és nagypolgári villák kialakulásához vezettek (172. kép). Gyárfás-ház (94-96. kép) Köztársaság u. 7. 1870 körül épült későromantikus stílusban, egyes díszítőelemei már az eklektika felé mutatnak. A kéttraktusos alaprajzú épület udvari bejárata oszlopos tornácról nyílik. A tornácot utólag befalazták. A ház 1891 -ben Gyárfás István özvegyének tulajdona volt. Ma irodákat találunk itt.1 4 2 83
