Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945 - Thorma János Múzeum könyvei 7. (Kiskunhalas, 2001)
Középületek - Szűcs Károly: Oktatási és művelődési épületek
Schneider cég napközi otthona (57-59. kép) Vasút utca 2. Az újtípusú lakóépületek, a modem villák a két világháború között jelentek meg Kiskunhalason. Ezeknek az egyszerre a kertre és az. utcára nyíló lakhelyeknek egyik kvalitásos helyi példája a Schneider cég napközi otthona. Az 1939-ben átadott emeletes épületet Grósz Ferenc mérnök tervezte, a kivitelező Tóth Miklós építési vállalkozó volt.98 A 300 négyzetméter ossz alapterületű villában az alvást, játékot, tanulást biztosító szobák és a kiszolgáló helyiségek találhatók. A kert/udvar közepébe komponált épület az eltérő irányú tereknek (utca, udvar) megfelelően változatos homlokzatokat kapott. Az óvoda épülete a népi építészet formakincséből kiinduló, azt szintetizáló század eleji tradíció modernizált képviselője. Csipkeház (60-61. kép) Kossuth utca 3 7/a. 1934. áprilisában a képviselőtestület elhatározta, hogy „egy a csipke készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális dolgok elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy egészen kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet.99 A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel csipkeház létesítésére. A csipkeház külsejét és működési programját is a minisztérium sugallta, mégpedig az általa tervezőnek ajánlott Mailász Gitta iparművész személyében. A művésznő az első idelátogatá- sa után egypár ceruzaskicc társaságában ezt a szöveget küldte Halasra: „A ház az alaprajz szerint „L” alakú épület. Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A szoba jó világítását hat darab ablak szolgálja. A csipkeszoba és amellette lévő uzsonnázó közötti falon egy nagy boltíves nyílás hagyható, melyre csak télen kerülne elzáró ajtó. A boltíves nyílás két- oldalán 1 m magasságú kiugró van, melyre magyar edényben színes virág kerül. Az uzsonná- zóba és a borozóba búboskemence kerül. A csipkeszobában üveges, falba süllyesztett vitrinek helyezendők el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezésére szolgálnának. Az egész ház udvari részén tornác fut végig, mely két célt szolgálna, egyrészt a csipkekészítő leányok nyáron kint dolgozhatnának, másrészt a kertben bemutatandó kunsági táncokat és népszokásokat a vendégek a tornácról is nézhetnék. Ezen bemutatókat a ház udvarán, a mellékelt vázlat szerinti felemelt részén tartanák és így a látványosság a ház és a kert minden részéről igen jól látható volna. Az egész ház a régi halasi házak mintájára készül. Az udvart és a kertet körülfogó kerítés kifurészelt díszítésű deszkából készül.”100 Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte,101 a kőművesmester Sárközy Sándor volt.102 A csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel.103 Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az L-alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tomácfolyosóval kötötték össze. A terveket Dobó Kálmán és Grósz Ferenc készítették.104 A legújabb bővítés immár harmadik változatában mutatja a Csipkeházat, 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozató, karzattal ellátott új épületszámy a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. ) Farkas Gábor, Bozsódi Csaba és Venczel Tamás tervezők sikeresen integrálták a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi tájház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképp a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia- és kiállítótermet. 57
