Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945 - Thorma János Múzeum könyvei 7. (Kiskunhalas, 2001)

Középületek - Szűcs Károly: Oktatási és művelődési épületek

35. A régi református iskola alaprajza, 1796 Ö. Kovács József - Szakái Aurél 2001., 19. színes kép alapján

1948 között a Református Polgári Leányiskolának adott otthont. Az államosítással a Felsővárosi Általános Iskola kapta meg, annak felső tagozata működött falai között 1976-ig. Később a Kisegítő Iskola használta néhány éven át.”73

Szilády Áron Református Gimnázium (36-38. kép)

Kossuth Lajos utca 14.

Az 1880-as évektől mind sűrűbben jelentkezett a földszintes gimnázium építésének vagy áthelyezésének igénye. Az iskolát fenntartó Páka-alapítvány pénzéből azonban csak a tanárok fizetésére futotta. Szilády Áron lelkész szövetségeseivel, Szász Károly református püspökkel és Péter Dénes főgondnokkal nagyvonalú tervet dolgozott ki, amelyet sikerült a presbitériummal elfogadtatniuk. A Kossuth utca belső szakaszán lévő, több mint száz éve nem használt temetőparkot megfelezték, és az egyik részét eladták a városnak, a másik felében pedig a leendő gimnázium helyét tűzték ki. 1891 márciusában a presbiteri gyűlés új főgimnázium felépítését határozta el, és egyben megbízta a püspök, kíséretében jelen lévő Kauser József budapesti építészt a tervek elkészítésével.74 Kausemek addigra már monumentális kórház, iskola és székház tervei valósultak meg a fővárosban, és eklektikus módszerrel dolgozó szaktársaihoz hasonlóan ő is kiválóan tudott bármely stílusban tervezni.7 Az általános gyakorlat szerint az iskolák neoreneszánsz külsőt öltöttek. A halasi főgimnázium egyemeletes neoreneszánsz épületébe 1892. szeptemberében költözhettek be a diákok és tanárok. Az építési program alapján egy többfunkciós intézmény jött létre, amely nemcsak az oktatást, de a tudós professzorok szakmai munkáját és az iskolán kívüli művelődést is

39