Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945 - Thorma János Múzeum könyvei 7. (Kiskunhalas, 2001)
Középületek - Szűcs Károly: Közigazgatási épületek
Szecessziós városháza, színház és szálloda (23-26. kép) Hősök tere 1. A halasi városháza, színház és szálloda épülettömbje 1905-06 között épült Hikisch Rezső és Kotál Henrik budapesti építészek tervei alapján.30 A kivitelezéssel Hegyi Ferenc fővárosi építőmestert bízták meg, azzal a kikötéssel, hogy az épület halasi mészhomokkő téglából készüljön. Az építkezést megelőzően pályázatot írtak ki, amely a klasszicista városházát körülvevő toldalékok helyén egy városháza, színház és vendéglő építését hirdette meg. A tervpályázat lezárása előtt azonban a közgyűlés megváltoztatta az építési szándékát és Nagy Mór polgármester újabb javaslatát fogadta el. A polgármester az előző tervnél nagyszabá- súbb megoldást javasolt. Ezt követően a klasszicista városháza telke melletti Nagyvendéglőt lebontották - a mai Hősök terét nyerve -, és az alsó épületek helyére a klasszicista városházát átkaroló, egységes palotát terveztettek. A megbízást - pályázat nélkül - a helyi viszonyokat jól ismerő Hikisch kapta meg. Hikisch Rezső 29 éves ekkor. Évekig Berlinben és Párizsban tanult, majd hazatérve szoborpályázatokon vett részt.31 így jutott el Halasra a Kuruc szobor talapzatának tervezőjeként. Korabeli építészeti tervei a magyaros stílus ornamentális díszeit és a tömegek mozgatásán alapuló építészeti elveket ötvözik. A halasi városháza tervein is ezt látjuk. A felépült palotatömb kétségtelenül a város igazi központja a lett, amely a különböző funkcióknak megfelelően azonos stílusú, de egyénien megformált homlokzatokat kapott.52 A közigazgatási reprezentációt a tűztorony képviseli (megépült a város harmadik tornya is, emeli ki büszkén a korabeli sajtó). Vele azonos értékű a keleti, színházi homlokzat is az előtte kialakított terasszal együtt, mintegy megadva a jövendő főtér építészeti karakterét. A szecessziós épülettömb alapvetően átformálta a városközpont szerkezetét. Egy igazi, központi tér nélküli városban építészetileg összefogta és koncentrálta azokat a funkciókat, amelyek egy kisvárosi főtér épületeire jellemzők. Kijelölte az új főteret (Bethlen Gábor tér), illetve új térrendszert nyitott a református templom előtti régi piactértől a gimnáziumig (piactér, Hősök tere, Bethlen Gábor tér), tudomásul véve, hogy a városi élet súlypontja keletfelé, a vasút irányába helyeződött át. Az épület nemcsak a városszerkezetet, de a városképet is megváltoztatta. A klasszicista középületek, eklektikus lakóházak és parasztházak mellett.új látványt teremtett. A világos és tágas bolthelyiségek fölé magasodó tornyot már említettem. Ellentétben más, korabeli színes, szecessziós épülettel, Hikisch csak grafikai eszközöket használ az intenzív látvány megteremtésére. A homlokzatok lágyan hullámzó formakontúrjait fehérrel kiemeli (pártázat, árkádívek, ablakkeretek). A sík felületeket sűrűn díszíti virágmotívumokkal, illetve a színház homlokzatán maszkokkal és táncoló lányalakokkal. A pasztellszínű falsíkból előbukkanó ívelt formák ritmikus, fehér sziluettje, körbefogva a nyílások sötét foltjait festői látványt teremtenek. A színházterem belső falainak és mennyezetének - azóta már eltűnt - színes stukkó díszei Götz Adolf budapesti festőművészt dicsérik. A mennyezet szecessziós ornamentikája ovális mezőket foglalt keretbe, a mezőkben pedig a külső homlokzati díszítés mintáival teljes összhangban a költészet és zene múzsájának lantját, illetve Thalia maszkját helyezte el a tervező. A városháztömb a század elején a közösségi funkciók egybeépítésének és az építészet vizuális jelentésének új minőségét teremtette meg. Ez a lendületet, változatosságot és mértékletességet magába sűrítő erényes épület azóta ösztönzője a locus, a hely építészetének és máig Halas elsőszámú látványossága. 28
