Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945 - Thorma János Múzeum könyvei 7. (Kiskunhalas, 2001)
Szűcs Károly: Szakrális épületek
SZENT én Zsinagóga (8-10. kép) Petőfi utca 1. A zsinagóga, görögül szünagogé, a gyülekezet házát jelenti. Eredete a szent sátorra vezethető vissza, amelyben a frigyládát, abban pedig Mózes és Isten szövetségének írott kőtábláit helyezték el. A 19. századot megelőzően Magyarországon kevés zsinagógát találunk. A zsidóság csak 1840-től nyerte el a szabad költözés és telekvásárlás jogát. Ezt követően számtalan új hitközséget alapítottak, és ezek egyike az 1851-ben 69 fővel létrehozott halasi gyülekezet volt. ’ ^Zsinagógájukat 1857-61 között klasszicista-romantikus stílusban építették fel.3 'Alaprajza a zsinagógák többségének beosztását követi. A bejárat előtti tornác az isten- tiszteletre érkezők gyülekezőhelye. Innen nyílik az előcsarnok, ahonnan fából készült csigalépcső vezetett az emeleti női karzatra,3‘illetve a férfiak innen juthattak az imatérbe. Ez három oldalról karzattal ellátott téglalap alakú terem, amely a fényt minden oldalról csúcsíves ablakokon át kapja. A zsinagóga berendezése az ortodox hagyományoknak felel meg. Az apszis falában helyezték el a tórafülkét, előtte pedig a klasszicista ihletésű frigysátort. Az imatér középpontjában a mellvéddel körülvett tóraolvasó asztal áll. A terem északkeleti tájolása megfelel az előírásoknak. A homlokzatokon két építészeti stílus találkozik. „A fejezetes lizénák és a kerti oldal főhomlokzata, a pilléres, nyitott előcsarnokkal, valamint fölötte a lapos timpanon; még a klasszicista építészet jellegzetességei, de a keleti végfal csúcsíves ablakai már a romantika felé mutatnak.”3 Szimbolikus jelentésű a kettős koronázó párkány. Az ortodox zsidó hitvallás a tóra és a papság ősintézményét egy-egy koronával jelképezi. A megkettőzött főpárkány ezen korona építészeti motívuma.3 8Az utcai homlokzat felirata - „Egyedül az Istennek”, a bejárati frízen pedig jiddisül olvashatjuk: „Ez az örökkévalóság kapuja”.3 A betűk kronosztichonja az építés idejét (1861) adják ki. A zsinagógát a- rituális élet kiegészítő építményei veszik körül: téli imaterem, rabbi lakás, iskola és fürdő. Ezen a teleken állt a vágóhely is. 1939-ben a női karzatfeljáró csigalépcsőjét elbontották és Grósz Ferenc mérnök tervei alapján az udvari homlokzatra egyenesen kifutó lépcsővel pótolták. Az utcafront csúcsíves nyílású kapuzata szintén ekkor készült.4 0 16 1 7. A római katolikus templom alaprajza, 1770 - 1936
