Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945 - Thorma János Múzeum könyvei 7. (Kiskunhalas, 2001)
Szűcs Károly: Szakrális épületek
Református parókia kerítéskapuja (4. kép) Hősök tere 2. A parókia kerítéskapuja későklasszicista stílusban valószínűleg az 1850. évi újjáépítések során készült.2 5 A kapuépítmény a templom főhomlokzatának timpanonnal lezárt kolonnád) át ismétli meg szabadabb formában. ízlésesen klasszicizáló formái és tiszta, világos felépítése reneszánszkori ősét, Andrea Palladio épületeiről ismert óriáspilléres kolonnádot idézik. A kolonnád a síremlékek, lakóház portikuszok, oltárok és templomkapuzatok régóta bevált alapszerkezete. Üzenete mindig jelképes, a kapuval, a kint és bent reprezentatív megkülönböztetésével függ össze. Klasszicizáló változata - mint a kiskunhalasi parókia kapuépítménye is - az építészet egyik leghatározottabb, nyugalmat és méltóságot sugárzó j elentéshordozój a. Római katolikus templom (5-7. kép) Szent Imre utca A tisztán reformátusok lakta város az önrendelkezési jogát 1745-ben váltotta meg az elzálogosítás alól. A polgárok a pénzbeli hozzájárulásuk mértékében kaptak újabb földet, házhelyet a városban, a pusztákon, és meghagyva a közös használatú birtokokat, teljes egészében felosztották ezek területét. Ezt követően föld- és telekvásárlási jogot csak azok nyerhettek, akiknek azt a tanács engedélyezte.2 6 A kiváltságos redemptus polgárság természetesen őrizni igyekezett szerzett jogait, így a bevándorlást vagy a katolikusok vagyonszerzését megakadályozták, de ideiglenesen egyre több luteránus és római katolikus „szolgát" alkalmaztak. A katolikusok lelki üdvéről a hitbuzgó majsai plébános igyekezett misével, gyóntatással gondoskodni, de őt akadályozták ebben. Ezért többször panaszt tett a váci püspöki hivatalban. Esterházy Károly váci püspök látogatását (1761) követő több éves huzavona lezárásaképp, 1767-ben Mária Terézia parancsára a város telket ajándékozott a templom, a kántor- és a papi lakás építésére.2 A költségeket a rekatolizációs célból létrehozott Királyi Vallásalap fedezte. Az építés végrehajtásával a királynő Grassalkovics Antal grófot, kamarai elnököt bízta meg. Grassalkovics 1767 decemberében Gödöllőn megegyezett Gföller Jakabbal, a Királyi Kamara építőmesterével „olymódon, hogy a halasi templomnak legyen tornya és a szentély alatt kriptája”.2 8Az ácsmunkákat Gruber József gödöllői ácsmester vállalta. Az alapkő letétele 1769. május 15-én történt. A teljesen készen álló épületet 1770-ben Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel.2 9 A hosszházas, későbarokk csamoktemplom a korabeli belterület határán kívül, egy természetes dombon áll. A 32 méter hosszú, 14 méter homlokzati szélességű és 12 méter oldal falmagasságú téglaépületet a pár ezres hívőlétszámmal bíró, közepesnél kisebb plébánia- templomok közé sorolhatjuk. A katolikusok létszáma nem indokolta ezt a méretet, de a római katolikus egyháznak a plébánia megalapításával egyértelműen távlati céljai voltak. A templom eredeti építési tervei nem maradtak fenn. A kamarai gyakorlatnak megfelelően valószínűleg a típustervek egyikének helyi adaptációjáról van szó. Gföller, mint a kivitelező és a sejthető áttervező, kamarai építész lévén több ilyen templomot épített a Jászkunság és a Grassalkovics birtok területén.111 A három boltszakaszos hajó keresztdongával fedett, félköríves apszisban végződő hosszanti tér, amelyet a pillérek közti ablakfülkék tagolnak. A járószinttől mintegy 70 centiméterrel magasodott ki a kripta. Az egyszerű oldalhomlokzatnál változatosabb a főhomlokzat. 13
