Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)
Péter Ferenc: Családkönyv a nemes kiséri Péter családról
mérséklett árronn annyit fog adni, amennyi szükséges lészen és az áráért addig fog várakozni, míg mód lészen a megadásába. Ugyan mellyik Catholicus Püspök tselekedne illyeket M. Országba? Az illyen valóban nagylelkű és részrehajlás nélkül való Püspök megérdemli, kivált a Reformátusoktól, hogy az ő áldott emlékezete előttök örökös áldásba maradjon. Adjon a Kegyelmes Isten a mi Hazánknak különössenn pedig ama nagyhírű ’s Nevű Vátzi Megyének, amellybe mi is lakunk, több illyen kegyes és nagylelkű Püspököket. A múlt Esztdben, amint pag (...) is elölhozódott, Isten Eő Sz. felsége különös kegyelméből tűrhető egésséggel voltam, és amellyen magam is tsudálkoztam, még a szokott őszi bajaim is ú:m: a Nátha, Hurut, mejjfájás is elkerültek, ’s az egész Telet illy kedvező állapotban töltöttem el. Minthogy a Tél is igen gyenge és engedelmes volt mindenfelé kimehettem egész Március közepéig. Amidőn a Hideg több ízben kilelvén, abban majd eggy Hétig feküdnöm kelletett. Jobban lettem ugyan utánna, de az egész következett Nagyhéten és az Innepekbenn olly bádjadt és erőtelen voltam, hogy alig volt jártányi erőm. Aminthogy 10* Ápr. tsakugyan a Hideg újjra kilelvén, ágynak kelletett esnem, amelly utánn a nátha, Hurut, mejjfájás &. és az azokat követött igen nagy bádjadsággal, erőtlenséggel máj és lépfájással elölkerülvén, egész Április végéig az Ágyat kelletett nyomnom. Illyen hideg, fergeteges és kegyetlen Áprilisra nehezenn emlékeznek a mostani élő Emberek, amellyben ritka Ember kerülhette el a Náthát, Hurutot, Hideglelést &. Ezen Idő alatt ad 21~ Ápr. Tract: Consistoriumot pfigáltam magam Pétsváradra, de sújjos betegségem miatt oda nem mehettem el, amelylyet igen nagyonn sajnállok. lä Máj. az Idők megjavulván, előtte való Nap én is felkeltem az Ágyból és azólta bár ha néha-néha eggy kevés változások érdekeltek is, napról- napra jobbann vagyok és erősödöm. Ezenn Naponn érkezvén hozzám Patáról Tttes Somogy Vgyéből Eötsém Fiscalis és Táblabíró Szűry István Úr. Annak társaságába indultam 9a Máj. Pestre az ottann 12- einsd tartatott fő Consistoriumra. 13a einsd a Mélt: Gróf és fő Curator Úrnál volt szerentsénk ebédelni, ahonnét 15a visszaindulván 16a einsd szerentséssenn hazajöttem. Azólta Istené a Ditsősség, tűrhető állapotba vagyok. Ferentz kissebbik fijunk is többrendbeli kérésünk ’s untatásunk utánn tsakugyan magát a Házasságra reáadván, ebbéli maga elhatározását nékünk Szüléinek kijelentette. Ennél eggy-eggy kedvessebb és örvendetessebb dolog reámnézve nem történvén, minthogy ’Sigmond fíjunk Házassága, amennyibenn az a mi ellenzésünkre és a Dolgonn lett meg nem eggyezésünkre esett meg. Igen kevés örömünkre szolgálván, hogy tehát én is már egyszer valahára valamellyik fíjunk Házasságának még életünkbe örülhessünk ’s Ferentzet is azáltal szerentséssé tehessük. Olly Személyt kívántunk nékie szerezni, akivel ő is képzelt boldogságát elérhesse, ’s egyszersmind sorsunkhoz, állapotunkhoz képpest Házunknak ’s famíliánknak is díszére és Jó famíliákkal leendő öszveköttetés által öregbedésére lehessen. Ennek eszközlésére tehát Ferentzet illendőenn kívánván ezenn tzéljának elérésére felkészíteni, elsőbenn is vétettem vélle eggy pár szép, fiatal, setétszürke Lovakat 1000 ftokonn, azutánn Július Hónapba felmentem vélle eggyütt Pestre. A szükséges ruhákonn, ’s más egyébb megkívántató eggyet másokonn kívül vettem eggy szép módi ezüstéi platírozott Kotsit 2 lóra való rezes szerszámokkal edjütt, amellyekért adtam in Sa 1410 frt és 30 kr. Mind már azelőtt, mind most újjra elküldöttem Ferentzet Balhásra T. Veszprém Vgyébe, ’s ottan lakó Táblabíró T. Sz: Mártonyi Radó Sándor Urat megkértem, hogy Ferentzel elmenvén, eggy bizonyos, a ttlt Vgyébe lakozó szép, jó születésű, vagyonos, jól is nevelt, Ferentznek is nagyonn megtettszett Kisasszonyt kérné és szerezné meg számára. Amelly megesett, de ezenn Személy, akit már 5 Esztdőkkel ezelőtt is Ferentznek magam Levele által megkértem, valamint akkor némelly rosszak, pletykások miatt, úgy ezúttal is rajta kiadott. Valaki tehát comendálván nékie, hogy Győrbe Tttes Özvegy Bús Sámuelné Asszonyságnak volna eggy jólnevelt és vagyonos Kisasszonya, ezt próbálná meg. Innét tehát ugyan a ttlt Táblabíró Rádó Sándor Úrral edjütt nékünk Szüléknek minden legkissebb tudásunkonn kívül egyenessenn mentek Győrbe, és a ttlt Asszonyságnál magokat jelentettek. Esmeretlenek lévénn, a ttlt Asszonyság időt kívánt, míg róllunk, Ferentzről, ’s Környülállásairól tudakozódhatik. Különössenn jelentette, hogy T. Mozson Vgyébe Ó Váronn eggy Főszolgabíró Testvére lévén, annak híre ’s megeggyezése nélkül éppen semmit sem tselekedhetne, ’s hogy ezenn Úrnak is a dologbann leendő megeggyezését 75
