Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)

Ferró Róza: Családfa a nemes kiséri Péter családról

barátosi Bibó család sírboltja.” Az odaszállított köveken pedig: „Bibó Károly született 1802 ápr.

3-án Halas városa és a Jászkun kerületek szolgálatának szentelt közhasznú életét befejezte 1870. febr. 9-én. Emlékének e követ emelték szerető neje és hálás gyermekei: Jó s igaz ember volt, szerető szív s tiszta vidámság / Mint tükör ragyogott arca vonásaiban. / Nem szomorita meg soha senkit, vidíta mindent. / Csak mi szívünkre veté ezt a nehéz követ im.” A másik kövön ez olvasható: „Bibó Károlyné Péter Zsuzsánna szül. 1809. febr. 16. (téves adat), meghalt 1873. márc. 18. Élő emlékezetének e néma követ emelték hálás gyermekei: Vagy van világ túl a síron, / Vagy nincs további lét, / Mindenképp felleié a hű / Előrement hívét. / Ha van, együtt örülnek ott / Hol örök üdv fakad, / Együtt alusszák, hogy ha nincs / Öröklő álmukat.” Minkét verset vejük Szász Károly, a későbbi ref. püspök írta. A sírboltban jelenleg tízen pihennek a közvetlen családtagokon kívül. Bibó Károly nászasszonya Zseni Eszter előbb kiséri Péter Istvánná, majd Szabó Menyhért kir. táblai bíró felesége, második férjével együtt, 1938 óta, kik szintén exhumálással jutottak ide.

8. Péter Zsuzsanna és 1. Bibó Károly gyermekei:

1. Bibó Károly (1828. augusztus 11. - 1849. június 7.). Őt az 1848-as szabadságharcban katonai szolgálat közben érte a halál. Egyetlen, ceruzával írt, szüleihez intézett levele maradt fenn, melyet 1848. július 9-én írt Magyarbecséről. Ebben pénzt kér, hogy maga ruházhassa fel magát, és a kincstári ruhát és felszerelést visszaadhassa. Nem egészen egy évre rá, 1849. június 7-én, mint honvéd hadnagy a kátyi erdő (Bácsbodrog vm.) ellen intézett szerencsétlen kimenetelű támadásban hősi halált halt.

2. Bibó György (1830. augusztus 6. - 1913. augusztus 9.). Keresztszülők Péter Ferenc táblabíró (asessor) és Hollósy Filep Katalin. Előbb a halasi elemi, illetve diákiskolában tanult, majd mikor atyja 1844-ben Pestre került a nádori ítélőtáblához, a fiúkat így Györgyöt is Pesten íratták gimnáziumba a piaristákhoz. A szabadságharcban tevékenyen részt vett, előbb mint altiszt, majd 1848 őszén a Lehel-huszároknál hadnagy, s 1849 tavaszától ugyanott főhadnagy. Vitéz huszár volt. Egyik hőstettét még a ’49-es hivatalos Közlöny is megörökítette. A pesti egyetemen a jogtudományok elvégzése után, német nyelven tévén le a kötelező cenzúrát, ügyvédi oklevelet szerzett. Halas városát 1862-67 között első aljegyző gyanánt szolgálta: volt ott rövid ideig rendőrkapitány is. A közszolgálatot azonban hamarosan ott hagyván, egészen a gazdálkodásnak adta magát. Felesége Zseni (Zseny) Róza (1844. december. 10. - 1910. május 1., szívszélhűdés). Zseni István és Márffy Judit leánya. Vagyonos redemptus család volt már 1745-ben is. 1745-ben ifj. Zseni István 250 frt. dénárral, öreg Zseni János 103 fr. 28 dénárral vett részt a redemptióban. A család egyik tagja Zseni János halasi szenátor (1754-1840) a Bihar vármegyei Felsőtopa helység fele-fele birtokára kir. jóváhagyást nyervén, 1836. szeptember 29-én címeres nemeslevelet kapott. Címeres sírköve, valamint fiai sírköve, a halasi régi temetőben voltak. Zseni Róza atyja Zseni István, szorgalmas gazda, vagyonát öt családos gyermeke közt osztotta fel. Bibó György és Zseni Róza esküvője 1864. november 8-án volt. A hozományul nyert alsószállási ún. kistanyán gazdálkodott. Itt közvetlenül a város alatt fekvő értékes területen, valóságos mintagazdaságot teremtett, remek szőlőt és gyümölcsöst telepített. Maga a városban lakott, a róm. kát. templom közelében L alakú ötszobás kúriában (Szent György tér 2), mely ma változatlan állapotban a halasi Vörös Kereszt Egylet székháza. Innen kezelte birtokát. Halason belterjesen kezelt 127 kát. hold terjedelmű birtoka volt. Egy időben 1888-99 közt bérelte, Dénes öccsével együtt, bojári Vigyázó Sándor 2579 kát. holdas Kötöny pusztai (Tázlár határában) homoki birtokát évi 3000 o.é. forintért. Később ezt a bérletet veje Kármán Dezső vette át. Bibó György szép, magyar arcú, deli termetű, jó anekdotázó, melegszívű ember volt. Felesége hidegebb természetű ugyan, de nagyon jó anya, önfeláldozó, nyíltszívű nő. Bibó Györgyné Zseni Róza 1910. máj. 1-én halt meg Halason. Férje 1913. aug. 9-én követte. Mindketten a Bibó-kriptában nyugosznak. Boldog házasságukból négy leánygyermek származott: Róza, Ida, Kornélia, Vilma, kik Halasról elköltözvén, városi házukat 1500 négyszögöl telekkel 33.000. arany koronáért eladták: a kistanyát még édesatyjuk, mikor a gazdálkodásból kiöregedett. Ezt Nagy-Pál Sándor vette meg 110.000 ar. koronáért. Legtovább maradt Halason, Róza dr. Sass Elemér kir. alügyész özvegye, ki nagynénje Török Elekné Zseni

163