Szűcs Károly: Szebényi Imre szobrászművész 1923-1983 - Thorma János Múzeum Könyvei 4. (Kiskunhalas, 2000)
Élet és életmű - 1957–1968
mondható, nem beismerhető változásra utalnak, amely a kollektív stilus feladására és az individuális vélemény kimondására, az egyéni Ízlés felvállalására törekedett a „magas” művészetben is. Az 1966-68 közötti időszak Szebényi művészetében a szobrászi elkotóeszközök gazdagodását, az egyéni formakultúra kiteljesedését hozza. Szobrainak formanyelvi újításai és a nagy, tágas terekbe komponált méretük már nem a díszítőművészt vagy a kismestert, hanem a plasztikai formaproblémákat egyéni módon megoldó avantgarde szobrászt állítják elénk. Kevés alkotása készül ebben az időben, de azok mind ennek szellemében születnek. A X. Kiállítást követő időszak szobrászati vitája a hegesztett lemezplasztikák körül folyik. Szebényi elkészíti a Kiskun tudományt, az első megrendelésre alkotott köztéri szobrát, egyértelművé téve, hogy immár igényt tart a nagy formákkal dolgozó szobrász státuszára. A kritikák kiemelten - és többnyire elismerően - foglalkoznak a szobor modell változatával. A Képzőművészeti Lektorátus vezetője - aki a köztéri szobrok felállításának engedélyét megadja —, az elfajuló és folytottan személyeskedő vitában a hegesztett lemezplasztikák ellen foglal állat. Megakadályozza, hogy a Kiskun tudományt Halason felállítsák. Erre csak 1973- ban kerülhet majd sor. A Kiskun tudomány mellett több fontos alkotás, a Busó-oszlop és a Tiszaszederkényi halász modellváltozata készül el. A Horgász című köztéri szobrát pedig az antwerp-middelheimi szabadtéri szobormúzeum vásárolja meg. Az időszak kiemelkedő eseménye Szebényi második egyéni kiállítása a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban 1967-ben, amelyet Diószegi Balázs festőművész képei társaságában Bodnár Éva művészettörténész nyitott meg, és a múzeum igazgatója Janó Ákos rendezett.27 Szebényi itt 23 szobrát mutatta be, az ólomcsövekből kalapált kisplasztikák mellett eddigi oeuvre-jének főmüveit, így az 1848-at, a Duna és mellékfolyóit és másokat, amelyekről - és a szobrász terveiről - Bodnár Éva a Művészet lapjain tudósít: Szebényi ,JCiskun tudomány cimű két és fél métere tervezett vörösréz szobrát a halasi gimnázium előtt állítanák majd fel. A szobor fő alakjában Csokonai szellemét, aki maga is járt, mint legátus Halason, akarta kifejezni, kezében nyitott könyvvel, lábánál bárány, a kunok kedves állata, a „birge” - tudós és békességd szándék jelképei. Pannóniái légionáriusát, jobbjában dárdával, baljában pajzzsal, a Római fürdő erdei strandja elé tervezte. Horgász szobrának nagyméretű 235 cm-es eredetije ez évben a middelheimi (Antwerpen melletti) 9. szabadtéri biennálén szerepelt sikerrel. A busójárásról már szép számmal kézültek festmények, Szebényi Imre azonban vállalkozott ez ősi népszokás megmintázására. A tizenkét méteresre tervezett oszlop négy oldalán a Mohács környéki nemzetiségek: a sokác, a német, az idetelepített csángószékely lakosság és a magyar nép rítusait mintázta. Az oszlop frontális nézetében lent az avarkori griff archaikus figurája sem hiányzik. A művészt a régészet, a népművészet, az irodalom egyaránt érdekli, müveinek gazdagsága és művességi érzékenysége - biztosítéka további fejlődésének. Ezt a gyűjteményes anyagot egyébként Kiskunhalasról Nümberge küldik, ahol az év őszén a Heimat Museumban mutatják be.”28 A kiskunhalasi kiállításon a kiteljesedett, reprezentatív életmű mutatkozott be. A Műcsarnok ezt exportálta az év második felében Nyugat-Németországba, Roth bei Nümbergbe (szept. 24—okt. 22.), ahová Szebényit nem engedik kiutazni. O már tavasszal látogató útlevelet kért Gizella nővéréhez Kanadába. A kérelemhez mellékelt önéletrajz szerint utazásának célja a rokonlátogatás mellett tájékozódás a modem amerika művészetben és az ősi indián kultúrákban, valamint a további inspirációk szerzése.29 A kiállítás hatására elkészül a Kiskun tudomány köztéri változata. A szobor a Halason 8
