Szűcs Károly: Szebényi Imre szobrászművész 1923-1983 - Thorma János Múzeum Könyvei 4. (Kiskunhalas, 2000)
Élet és életmű - 1968–1983
segített. Én mentem le a megnyitóra Halasra. Az összes diáktársa, akikkel Imre együtt érettségizett, mind ott volt. Csodálatos volt a hangulat. Volt egy olyan jelenet, amit soha nem fogok elfelejteni. Felállították a szobrot. Egy kicsit mögöttem állt a Jerémiás tanár úr, Imre volt tanára, és amikor a párttitkár (Katanics Sándor, az MSZMP Megyei Bizottságának kulturális titkára) a beszédet mondta, egyszer csak hallom, hogy zokog valaki. Hátra fordultam, és a Jerémiás tanárúmak potyogott a könnye. A beszéd is, de maga a szobor is olyan csodálatos volt, hogy mindenki meg volt hatódva. Boldogak voltak és büszkék, hogy Halason egy ilyen szobor van.36 Az avatást követően össze is jöttünk az összes halasi diáktárssal és ünnepeltünk. Megittam midezt Imrének, aki borzasztóan boldog volt. Nagyon örült, hogy végre Halason áll a szobra. Épületdomborművei voltak, de köztéri szobrát addig nem állítottak fel. Ez volt ez első. Ezért nagyon hálásan írta nekem, hogy ’Drága Maxikám, sose fogom elfelejteni neked, hogy sikerült elintézned, hogy a szobor oda kerüljön, ahova való’.”37 A Kiskun tudomány számtalan névvariánsa, illetve a rejtett attribűciós hivatkozások egyaránt az ábrázolás tartalmi gazdagságát jelzik. A Jó pásztor, Isten báránya szakrális analógiái mellett Szebényi szobra a tudomány és a mezőgazdaság szintézisének, a pásztori tudásnak allegóriája is. A szobor történelmi vonatkozása a Debreceni Tógás diák azaz Csokonai személyére és ezen keresztül a Debreceni Református Kollégium filiájára, a halasi iskolára utalás. A Kiskun tudomány atribuciós eredetét egy félreértés kísérte. A gimnázium régiségtárából a múzeumba került Szent Vendel szobrot debreceni diák ábrázolásnak vélték. A félreértés ugyanakkor termékeny ötletül szolgált a Kiskun tudomány ábrázolásához, gazdag, többrétegű jelentéssel felruházva a szobrot. Mindezek a tartalmak a művészet- történetben némiképp jártas embernek, így a Képzőművészeti Lektorátus vezetőjének sem voltak ismeretlenek, ezért a stiláris, formai kifogásokra hivatkozva akadályozta a vallásos értelmezés lehetőségeit hordozó szobor felállítását. A szobrot egyértelműen a város, a halasiak ragaszkodása állította arra a helyre, a Szilády Áron Gimnázium új épületének falára, ahol máig látható. Szebényi Imre 1976-ban megkapja a kanadai állampolgárságot, amit gyorsan kihasznál, hogy elhagyva a befogadó országot, a következő évben Európába látogathasson. Helyzetének ellentmondásságát jelzik a lányával, családjával váltott sóvárgó levelei is, melyekben európai útról álmodozik.38 Kanadai útlevele lehetővé tette, hogy 1977-ben Itáliába utazzon, és Firenzében talákozzon a kilenc éve nem látott asszony-lányával. Szebényi Adrienne visz- szaemlékezése szerint apja ekkor már rossz egészségi állapotban volt, a kórós soványság, a kedvetlenség tünetei már jelentkeztek. Lánya sokat várt ettől a találkozástól, talán gyermekkori élményeinek ismételt életre kelését, de a találkozás nem forrósította fel a levelező kapcsolatukban megszokott hangulatot és érdeklődést.39 Kanadába visszatérését követően élete utolsó öt éve betegsége gyógykezeltetésével, és a befejezés, a közelgő vég tudatának szobrászi megformálásával, az összegzéssel és a lét-nemlét tragédiájának feltárásával múlik. 1981-ben rendezi utolsó egyéni kiállítását Torontóban a Magyar Kultúrközpontban, ahol a Magyarországról kiküldött, valamint az időközben Kanadában elkészült szoboranyagot mutatták be Gyász. Forradalom. 1956-1981 címmel.40 Élettársa a pályafutás végén is mellete volt: „Rákban halt meg. Több mint négy évig harcolt a betegség ellen. Mindent elkövettünk, hogy meggyógyuljon, de sajnos nem sikerült. 1983. november 19-én halt meg, otthon a saját lakásában. Élete utolsó 9 hónapjában én ápoltam. Sírhelye a „York Cementery”-ben van, amely Torontó külső körzetében található. Sírjára emléktábla került, amelyen utolsó műve szerepel, a Krisztus sírbatételét ábrázoló 1 1
