Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén
Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén 91 Árpád-kori-középkori falu, temető és templom létezett. Hatházi Gábor szerint egy Árpád-kori faluhelyen létesült 14-16. századi település létezett, amelyet az itt lelt pénzek és egyéb tárgyak kelteznek (HATHÁZI 1999.).’^ 1997-ben a Templomhegytől DNy-ra 150 m-re, illetve DNy-ra 200-250 m-re, valamint DNy-ra 300 m-re, a Lángi hegyen Árpád-kori és késő középkori telepnyomokat lokalizáltunk.15 16 2. Kiskunhalas-Kápolnahely A lelőhely a mai katolikus temető DK-i felében helyezkedett el. Feltehetően a temető DK-i sarkában található dombra lokalizálható (706-424 sz. térképszelvény; 381,9-382 - 534,4-534,5). Erről a helyről Révész György is tudósított: ,A város közelibe, délkeletről, a katolikus temetőn délről van Kápolnahely, a tájék az egyháznak adatott. Elárkoláskor sok hullát kihánytak, egy hulla fölötti fejfa letemetve ... vassal borítva találtatott, a Kápolnahely nyugati oldalánál egy hullát kiástak, ezután ott találtatott egy kerek ezüst csat, mely aranyozva is volt... egy ezüst gyűrű is, fejes, fejébe madár alakkal, egy ezüst pénz is, rajta oltár forma és még l-ső Lajos, Zsigmond és Rudolf dénárai, itt volt Halasnak a Reformatio előtti temetője, hihető, mert a az úgynevezett régi temetőt csak a reformátusok használták 1777-ig." Feltehetően tőle vehette Pesty Frigyes az erre utaló szöveget: „... ez a legrégibb ösmeretes temetőjük a protestánsoknak, melyet 1777-ig használhattak, 1679. 1709. és 1739. években dühöngött pestisben elhullottakat is ide temették." Hatházi Gábor szerint egy 14-16. századi, talán a tizenötéves háború idején elpusztult temető maradványait dúlták itt fel. A Kápolnahely környékén önálló plébániatemplommal rendelkező települést tételez fel (HATHÁZI 1999.). 3. Kiskunhalas-Tabán A lelőhely Kiskunhalas város belterületén, a tabáni városrészben, a mai Zerge- Hunyad-Huszár-Vihar-Alkony utcák által bezárt területen helyezkedhetett el (706-424 sz. térképszelvény; 381,8-382,1 - 532,8-533,1). Az itt levő Piachegy elhordásakor számos csontváz került napvilágra. Erről Révész György is tudósított: „... az úgynevezett Piacz hegyet, Czifra hegyet és Akasztó hegyeket elhordták utat tölteni, az elsőből sok hulla kiásatott, ismét ott letemettetett..." (WICKER 1989. 33.). Itt került elő 1810-ben Kecskemét 14. századi pecsétje. A Huszár u. 14. alatti telken 1971-ben középkori településmaradványok (árkok, gödrök, kerámiaanyag, salakrögök).17 A helyszínelő Fodor István szerint Árpád-kori előzményeken létesült 14-17. századi település terült el itt. Hatházi Gábor önálló plébániatemplomot feltételez e területen (HATHÁZI 1999). 15 Ezúton szeretném megköszöni Hatházi Gábornak, hogy beletekinthettem megjelenés előtt álló dolgozatába. 16 Gallina Zsolt terepbejárása. TJM Rég. Ad.: 16.490. 17 MNM Rég. Ad.: 1IX. 217/1971.
