Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)

Régészet - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén

Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén 85 A feltárás 1997 októberében és 1998 novemberében tártuk fel a templomot. Az első évi ásatás eredeti célja a templom helyének, Ny-K-i hossztengelyének megállapítása, majd a templom teljes területének és a megnyitott területen a templom körüli temető sírjainak feltárása volt.6 A domb a feltárt szelvényektől minden irányban erősen lejt; így a földrajzi adott­ságok eleve kijelölik a templom helyét. A feltárás folyamán falmaradványt nem talál­tunk. Csupán az egykori alapozóárkot tudtuk megfigyelni. Ezt az alapozóárkot változó szélességűre alakították ki. A Ny-i zárófal 100-110 cm szélességű volt. Itt megfigyelhe­tő volt a falalapozás készítési módja. Az alapozást mészhabarcsba ágyazott kisebb- nagyobb réti mészkő töredékekkel alakították ki. A templom alapozóárkának ENy-i sarka 20-25 cm-re kiugrott, ez feltehetően az egykori sarokpillér nyoma volt. A Ny-i fal alapozásának É-i 1,5 méteres szakasza megmaradt. Feltártuk a D-i, E-i és Ny-i fal alapozóárkát és a szentélyt. A templom D-i falának árka erősen lekopott. Az alapozás­ból még a réti mészköveket is kibányászták. Az árkot sárga futóhomok fedte. Alsó részén meszes-hamus omladék, réti mészkő és kevés tégla, a kibányászott alapozás visszatemetődött omladéka helyezkedett el. A szentély félköríves kialakítású volt. Alapozóárkának E-i fele összefüggő habarcsos-omladékos volt. Ebbe réti mészkő töredékek voltak ágyazódva, D-i ívében csak az alapozóárok és köves omladéka maradt meg. A szentélyfal eredeti szélessége 70-80 cm lehetett, vagyis a Ny-i zárófalnál lényegesen keskenyebb volt. Az apszis alapozóárkának kiszedett kőanyaga főleg apró réti mészkő töredékekből, kevés faragott szögletes kőtöredékből, néhány apró téglatöredékből állt. Az árkot ÉÉNy-ról, illetve NyDNy-ról gödrök vágták. Ezek részben elpusztították az apszis belső falát. Egy későbbi árok merőlegesen metszette az apszist. Ebben az árokban szétdúlt sírokból származó embercsontokat figyeltünk meg. A templom belsejében és körülötte levő göd­rök, árkok feltehetően az apszis kőanyagának kibányászására szolgáltak. A templom belsejében levő 2. sír felett is jelentkezett egy árok. Ez még a pusztu­lási rétegnél is későbbi volt. Az É-D-i tájolású 2. sír vágta az 1. sírt. A NYDNy-KEK-i tájolású 1. sír a templommal egykorú lehetett, a 2. sír azonban későbbi volt. Ez a temetkezés feltehetően a templom pusztulása után történt. Az ENy-i saroktól ENy-ra egy nagyobb összetett gödröt bontottunk ki, aminek E-i felében embercsontok voltak. A mélynek bizonyuló gödör bontásakor a sárga homokos altalaj alatt szürke homokos talajréteg helyezkedett el. Feltehetően ez volt az Árpád-kor előtti humuszréteg. Alatta 6 Az ásatást a Kiskunhalas Történeti Kutatás Alapítvány és Kiskunmajsa Önkormányzata támogatta. Fogadják érte köszönetemet.

Next

/
Thumbnails
Contents