Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: A kiskunsági Ördög-árok
80 Gallina Zsolt Kiskunhalas-Öregszőllők: „...A szőllőhegyről Domitiam/séi...” (WICKER 1989. 29.). Kiskunmajsa, Bodoglár-Ördögárok: „... az Ördögárokban kútgödör ásásakor Tralarms ezüstpénze, később mellette szántáskor Traianus rézpénze...Constantinus, Constans és Constantius rézpénze...” (WICKER 1989. 25.). Kiskunmajsa-Tajó: „... római pénzek, Marcus Aurélius...Commodus...Constans, Constantius...” (WICKER 1989. 28.) Kunfehértó-Templomhegy: „...a Templom-hegytől délfelé a szántóföldek között római pénzek, Néró...Constantinus, Constans.. .rézpénzek...” (WICKER 1989. 26.). Kunfehértó-Várhegy: „...a Várhegynél, melynek hármas sánca volt, itt római és magyar pénzek találtatnak...Constantinus Magnus, Constantinus, Constans, Valens rézpénzei...” (WICKER 1989. 26.). Kunfehértó-Tópart: „...A tóparton Augutus római imperátor rézpénze is találtától..:’’(WICKER 1989. 27.). Pirtó: „...Probus, Diocletianus, Constans, Constantinus római pénzek ezek a nyugati részen...” (WICKER 1989. 28.). A pénzleletek többsége (Balotaszállás, Debeák, Inoka-Tópart, Kiskunhalas- Alsókistelek, Alsószállás, Belterület, Fejeték, Füzes, Rekettye, Kiskunmajsa, Bodoglár- Ordög-árok, Kiskunmajsa-Tajó, Kunfehértó-Templomhegy, Várhegy, Pirtó) a 3. század második felére és a 4. századra datálható. A bodoglári Ördög-árokban Traianus, mellette Constantinus, Constans, Constantius érmek kerültek napvilágra. Ezek alapján az árok a Kr. 2. és 4. század között funkcionálhatott (6. térkép). Feltűnő, hogy a pénzleletek többnyire a sáncároktól NyÉNy-ra kerültek napvilágra. Ez összefüggésben lehet a sánc NyÉNy-i és az árok KDK-i elhelyezkedésével, vagyis KDK-i területről érkező támadás lehetőségével. A feltételezett kereskedelmi és (hadi) útvonal, a római leletanyag elhelyezkedése alapján, az Ördög-árok ÉNy-i oldalán haladt. A feltételezett útvonal és kiskunsági Ördög-árok pontos viszonyát még nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy a sáncárok erődítése szerepet játszott-e az útvonal védelmében, vagy attól teljesen független mind térben, mind időben. E kérdésekre a jövendő kutatásoknak kell megadni választ. Irodalom BALÁS 1961 Balás Vilmos.: Az alföldi hosszanti sáncok. AAH XV (1961) 310. BÓNA 1987 Bóna István: Magyarország története 1/1. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akdémia. Budapest, 1987. DUDÁS 1885 Dudás Gyula: A római sáncok. Adalék Bács-Bodroghmegye hajdanához. Bács- Bodrogh Vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve. 1885.1. füzet. 5-13.
