Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Gallina Zsolt: A kiskunsági Ördög-árok
A kiskunsági Ördög-árok 71 viszonylag pontosan, a mainak többnyire megfelelő nyomvonalon szerepelt. A megfigyelt sáncrendszer feltehetően a külső védelmi vonalba csatlakozott be. A Körös menti sánc feltehetően belső határt képezhetett. Soproni Sándor ezt összefüggésbe hozta a még Iordanes említette határvonallal, ami 358 után épült volna a szarmaták és gepidák között. Szerinte ugyanis a szarmaták ezekben az években a Körös-Tisza-Al-Duna közötti terület feladására kényszerültek (SOPRONI 1969. 47-48.). E véleményt azonban már megcáfolták a régészeti adatok, hiszen e területen még a hun korban is találunk szarmata telepeket. A kiskunsági Ördög-árok Már régóta ismert volt egy belső árokrendszer a Kiskunságban, ami a Körös torkolatától halad DNy felé. Több régi térkép is jelzi ezt a sáncárkot Ördög-árok néven (Bedekovich Lőrinc 1802., Тагу Gerson 1818., Örkényi Ferenczy István 1834. 1-3. térkép). Bedekovich Lőrinc térképén az Ördög-árok Bajától halad nyílegyenesen, a halasi határon át, Sas és Csépa felé, átlépi a Tiszát és a Körös északi partján Erdélyig vezet (1. térkép). Ezt vehette át a harmadszázaddal későbbi Örkényi Ferenczy-féle térkép (2. térkép). Itt azonban némi módosításokat eszközöltek az Ördög-árok nyomvonalán, ami a valósághoz jobban közelített. A valóságnak az alább ismertetendő Тагу Gerson-féle térképvázlat felel meg leginkább (3-4. térkép). A Halas-Majsa közötti határperben, hogy az előbbi saját álláspontját igazolja, felmérette és lerajzoltatta az Ördög-árkát Тагу Gerson földmérővel. A térképen az Ördög-árok a szanki csárdától a kisszállási határig fel van tüntetve. Ezek szerint a sáncárok Szánk községen túl levő legelőkön át a félegyházi út mellett halad DNy-ra, majd Bodoglár-Harka határánál Ny-ra fordul és a Harka tóig vezet. A Balogh-hegytől D-re a halasi határba füt, majd a Majsai út mentén halad 2 km hosszúságban. Ezután erős töréssel D-re fordul. Az árok a Kriszháber-tanyánál metszi a szegedi műutat, majd a Balotai út mentén halad D felé. Göbölyjárás Ny-i részén megy át a kisszállási határba. Nagy Szeder István szerint az árok legszebben Bodogláron, Gyenizse Lajos tanyájától északra látszott. Itt az árok és a töltés szintén 5 méter széles, az árok és sánc közötti szintkülönbség pedig 1,5 m volt. Jól látható szakasza volt még Harkapusztán a Kormányos-tanyától Kovács G. Ferenc tanyájáig, a Harka tótól a halasi határig, valamint Kiskunhalas közelében, amint a szegedi műutat metszi (NAGY SZEDER 1926. 19.). A sáncárok tudományos igényű kutatására az 1970-es években került sor. A Kiskunhalas környéki Ördög-árkot 1977. március 22-23-án járta be Patay Pál vezetésével Biczó Piroska, Soproni Sándor és Vorák József.3 Ők a Kiskunmajsa-Harkakötöny- Kiskunhalas-Balotaszállás közötti szakaszt figyelték meg. E terepbejárásnak az volt az előzménye, hogy Balogh Ödön kiskunmajsai tanár értesítette Patay Pált, hogy ifj. Nagy Szeder István birtokában van egy a Kiskunhalas környéki Ördög-árokról készült régi térkép. Ifj. Nagy Szeder István Patay Pál rendelkezésére bocsátotta Тагу Gerson 1818- ban készült térképéről átmért tanyatérképet. Patay Pál és csapata e térkép és az általuk 3 Patay Pál-Soproni Sándor-Garam Éva: Alföldi hosszanti sáncok - csörszárok kutatás. 1977. MNM Rég Ad.: 11989.
