Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Régészet - Wicker Erika: A csólyospálosi avar kori üveg ivókürt
* HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára 55 A csólyospálosi avar kori üveg ivókürt Wicker Erika Nacsa Mihály restaurátor emlékének Szerencsés napnak bizonyult a halasi Thorma János Múzeum történetében 1983. március 31-e. Akkor azonban még csak annyit tudtunk, hogy a község határában, markológépes homokbányászás közben emberi vázcsontok kerültek elő. A nagyjából 30x12 m-es ovális gödörben és a szélén talált nagyszámú csont egyértelműen temetőre utalt, korát azonban akkor még - datáló leletek hiányában - nem tudtuk meghatározni. A helyszínen talált fél bronzkori bögre csak annyit jelzett, hogy a területen valószínűleg bronzkori nép vagy bronzkori nép is lakott. Amikor április közepén feltártuk az első sírt, a leletek alapján (ovális fűlbevalókarika, orsógomb, vaskés) már valószínűsíteni tudtuk, hogy a területen avar kori temető (is) van. A június 13-án elkezdett tényleges feltárást öt esztendőn át, évi néhány héten keresztül folytattuk. Ennek során egy bronzkori korai halomsíros temető 11 csontvázas, 10 hamvasztásos sírját, egy elrejtett bronzleletet továbbá három szarmata sírt valamint egy 250 sírból álló avar kori temetőrészt tártunk fel. Az egykori gödör és környéke Csólyospálos-Felsőpálos volt Budai tanya néven vonult be a régészeti szakirodalomba.1 A környéken egykor élt avar lakosság a letelepedést követő évtizedekben meglehetősen jómódú lehetett. Erre utalnak a férfisírokban talált igen szép bronz övdíszek, néhány aranyozott varkocsszorító, az íjak és nyilak nagy száma.1 2 A nők változatos ékszerei között egy aranyfülbevaló, egy aranyozott fülbevaló- valamint mellboglárpár jelzik az egykori gazdagságot.3 Bár a VIII. század elején egyre szegényebbé váló lakosság temetőjének igazi jelentősége az, hogy új feltárási módszerekkel sikerült kimutatni a koporsóhasználat általánosságát,4 a felsőpálosi avar temető nemzetközi ismertségét lényegében egyetlen tárgynak köszönheti. Nem számítottunk szenzációs leletre akkor, amikor az 52. sorszámot kapott sír feltárását elkezdtük, hiszen a másodlagos helyzetű koponya egyértelműen utalt arra, hogy a halottat még a temetést követő évtizedekben kirabolták. Női sír lévén a rablás a fejre irányult, ahol ékszereket sejthettek a sírrablók. így azután a feltárás során a lábak 1 A feltárás első évének eredményeiről összefoglaló ismertetés jelent meg a Halasi Tékában ill. a Halasi Műsorban: Wicker Erika: Avarok a csólyosi határban (A csólyospálosi avar kori temető 1983. évi leletmentésének néhány eredménye). Halasi Téka 1. 1984. október, 34-35., Halasi Műsor 1984. XI. 24- 31., u.o. 1985. I. 24-28., u.o. 1985. II. 18-27., u.o. 1985. 111. 15-21. A szakkiadványokban megjelent tanulmányok az Irodalomjegyzékben olvashatók. 2 Wicker Erika: Avar kori veretes öv Csólyospálosról. Halasi Műsor VI. 1985. 23-28. - Wicker Erika: Avar kori reflexíj a csólyosi temetőből. Halasi Műsor 1985. IX. 19-23. 3 Wicker Erika: Aranyozott ékszerek a csólyosi temető 69. sírjában. Halasi Műsor 1985. XI. 15-19. 4 Wicker Erika: Koporsók a csólyospálosi avar kori temetőben. In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. Kecskemét, 1986. 57-70. - Wicker Erika: Koporsók a csólyospálosi avar kori temetőben. In: Cumania 12. Kecskemét, 1991. 9-69.
