Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Művészet - Szűcs Károly: Tóth Károly a fotográfus
474 Szűcs Károly került a Röntgen- és Orvosi készülékek Gyárába (akkor Siemens-Weininger Röntgen- üzem). 1950-ben beiratkozott a Kandó Kálmán Technikumba (ma főiskola), ahol 1954- ben röntgentechnikusként diplomázott. 1955-ben egy hirdetésben olvasta, hogy Pécsett lakással együttjáró megyei röntgentechnikusi állást kínálnak. Mivel ekkor már nős volt, megragadta a lehetőséget, és pályázata elfogadását követően Pécsre költözött. Még 1952-ben megnősült, 1954-ben megszületett a fia, aki ma a Pécsi TV-nél képrögzítő technikus. Házassága nem sikerült, ezért 1969-ben elvált, majd részben csalódását feledni, 1970-ben bátyja hívására az USA-ba utazott. Már ekkor jól tudott angolul, így kiérkezése után hamarosan elhelyezkedett. Két évig dolgozott egy mikrochippeket gyártó üzemben, majd egy röntgenjavító céghez került. Itt a további szakmai ismeretek megszerzésére nyílt alkalma, de közben már készült a visszatelepülésre, ugyanis még kiutazása előtt kölcsönös szimpátia alakult ki az egyik munkatársnőjével, akivel amerikai ideje alatt levelezés útján tartotta a kapcsolatatot. Időközben a volt kolléganője is elvált, és ez arra ösztönözte, hogy minél hamarabb újra találkozzanak. Hazatérte után nem alkalmaztak vele szemben retorziót, mert ugyanoda visszamenhetett dolgozni, ahonnan korábban távozott. 1973-ban nősült másodszor feleségül véve volt kolléganőjét (Kondorosi Anna). 1975-ben megszületett Krisztina nevű lányuk, aki iskoláit végig kitünően végezte. Pécsett a Művészeti Szakközépiskolában érettségizett, majd ugyancsak Pécsett a Zeneművészeti Főiskolán végzett zongora szakon. Ma csemballózni tanul Szegeden, miközben Budapesten zongorát tanít. Tóth Károly ma nyugdíjasként nyugalomban és kiegyensúlyozott házasságban él egy mecsek-alji lakótelepi lakásban. Beszélgetésünk során a nagyobbik szoba szekrényeinek fiókjaiból felvételei, fotográfusi elismerései és gondosan megőrzött fotóseszközei nagy számban kerülnek elő... Egy majdnem hatvanéves alkotóperiódus dokumentumai, amiknek talán több a kiskunhalasi vonatkozása, mint az első pillanatra tűnik. 3. Ma egy kisalakú Hafa-albumban találhatók a csipkézett szélű, 4x6 cm-es kontakt kópiák. Ezek a halasi időszakból származó, 1943-tól eredeztethető felvételek, tájakat, növényzetet, felhőket ábrázolnak. Perspektívájuk erőteljes, a kisméretű kamera játékos lehetőségeit használja ki, ami a különféle látószögek váltogatásából áll, és ezekre alapozott kompozíciókat eredményez. Ezekben az években Tóth Károly barátaival együtt sok halasi és környékbeli tájat fotózott. Barátja Pető László is ekkoriban kezdett autodidakta módon fényképezni. (Pető László ma Szolnokon él. Anno Grósz Antalnál volt fényképész tanuló.) Sokat jártak cserkésző-fotográfusi barangolásokra, de még határozott művészi cél nélkül. Témái: ősmocsár, láp, futóhomokos buckák, tüskés bozótok, homoki füves, fás, bokros térségek, pl. sóstói őspart fái, a natkai-szigeti természetes strand vize, fái stb., vagy levente korában Baján, a Nagypandúr-szigeten a híradós tábor. A fényképezés alapvetően „hétvégi szórakozás” volt, mint akkoriban jónéhány tehetős és érdeklődő fiatal számára. Társaságbeli fiatalok a város környékét járják és fényképeztek. Mindamellett ez már a modern képalkotó technika iránti érdeklődését is jelezte, de még programszerű
