Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Művészet - Murádin Jenő: Papp Lajos grafikusművész (1886–1963)
Papp Lajos grafikusművész (1886-1963) 461 seregszemléjén. Ezen a tárlaton, a két egyesület 4. kiállításán, Prihoda Istvánnal nyerték el a vallás- és közoktatásügyi miniszter 250-250 koronás díját. Papp Lajos Utcabur- kolók című rézkarcát méltatták e kitüntetéssel.12 A Műcsamokbeli kiállítások még nagyobb sikert hoznak számára. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tagjainak e fórumán először az 1913-as tavaszi kiállításon, majd az 1913/14. évi téli tárlaton jelentkezett. Az előbbin bemutatott Pilotázás (Cölöpverők) című rézkarcát a Báró Harkányi Frigyes-féle 450 koronás díjjal jutalmazták. Ez alkalommal a Lyka Károly szerkesztette Művészet Papp Lajos rövid életrajzát közli, s ugyanott a folyóirat a díjazott rézkarcot is reprodukálja.13 A háború meglazította a hazai kapcsolatokat. Papp Lajos csupán egy alkalommal jelentkezett még pályatársaival, s erre a San franciscoi nemzetközi kiállítás kínált alkalmat. A magyar alkotók müvei az 1916-os év őszén, az Egyesült Államok hadbalépé- se előtt kerültek az óceánon túlra. A Németországban élő művész bronzérmet nyert a kiállításon.14 15 A háborús évek változásokat hoztak a harmincas éveibe lépett alkotó életében. Elköltözött Stuttgartból, Münchenben telepedett le, ahol műtermet nyitott. Ez időre esik családalapítása, egy aacheni születésű német nővel kötött házassága. Lendülettel és nagy termékenységgel dolgozik. A stuttgarti emlékeket müncheni és hamburgi élmények váltják föl. Hamburgban, a nagy észak-német kikötőben, mint számos grafikai lapja és festménye tanúsítja, bizonyosan hosszabb ideig tartózkodott. Azután váratlanul hazatérése mellett döntött. Elhatározásának motivációja ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy a háború legvégén, talán az 1918-as év nyarán érkezett haza. Tanári állást vállalt, de nem a szűkebb alföldi szülőföldjén, hanem a távoli Erdélyben, Kolozsváron. A Kolozsvári Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában, az 1884-ben alakult nagy múltú oktatási intézményben Gyenes Lajos13 helyét vette át, majd rokkantakat képző ipariskolában illetve egy almémökképzőben tanított. Tíz évvel korábban szerzett tanári oklevelét ilyen formán hasznosította. Tanított szabadkézi- és díszítő rajzot, ábrázoló mértant, technológiát. Évek után, csak a háborús zűrzavar elükével érkeztek haza müncheni műtermének tárgyai, az otthagyott képek, nyomatok, dúcok. Ezután határozta el, hogy önálló kiállítást szervez, megtelepedésének állandó helyén, Kolozsváron mutatkozik be. Tárlatát Műcsarnok-beli kitüntetésének tizedik évfordulójára időzítette. Akkor bizonyosan nem gondolt arra, hogy ez életének első és egyben utolsó egyéni kiállítása lesz. A Malom utcai Iparmúzeum - ma a Műszaki Egyetem - épületének kiállítások szervezésére akkortájt gyakran használt második emeleti termében helyezte el az igen gazdag anyagot. Bár a katalógus mindeddig nem került elő, a kritikai beszámolókból kiderül, hogy 64 grafikai művet és olajfestményt, valamint 20 vázlatot mutatott be. 12 Kitüntetések.Művészet, 1913.Xll.évf.. 360.1. 13 A Műcsarnok tavaszi tárlata dijainak nyertesei.Müvészet,1913.XII. évf. 194.1.(a reprodukció a 192. lapon). 14 A magyar művészet a san franciscoi kiállításon. Az Újság, 1916.okt.27.14.1. 15 A múlt század végének és századunk elejének gyakorlatában nem volt ritka,hogy gimnáziumokban vagy szakiskolákban igen képzett és akár jelentős művészi sikereket arató tanárok működjenek. Gyenes Lajos a művészeti szakirodalmat is művelő festő brassói és kolozsvári tanársága után Budapesten a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének igazgatója majd ügyvezető elnöke lett. Mattis-Teutsch János a brassói faipari szakiskolában tanított élete végéig.
