Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Művészet - Murádin Jenő: Papp Lajos grafikusművész (1886–1963)
Papp Lajos grafikusművész (1886-1963) 459 pálya a család hagyományainak is megfelelt, s a jövőre nézve a megélhetés biztonságát jelentette. A főiskolai névsorok szerint tanulmányait Papp Lajos az 1904-1905-ös tanévben kezdte meg és az 1907-1908-as évben fejezte be.3 Tanári oklevelét 1908 nyarán vette kézhez, mely szerint a „művészeti és a mértani rajznak a hazai középiskolákban, a felső ipariskolákban, ipari szakiskolákban és nőipariskolákban valamint ezekkel egyen-rangú és alsóbb tanintézetekben való tanítására” képesítettnek nyilvánítják. A művész hagyatékában megmaradt a méreteiben is impozáns (80x50 cm-es), allegorikus rajzzal díszített oklevél, amely a hátoldalon a tanulóévekben szerzett érdemjegyeket is feltűnteti. De ugyanúgy fönnmaradt és közgyűjteménybe került a főiskolai évek tanítási módszereiről dokumentumszerűen árulkodó rajzok sokasága.4 A rajztanítás akadémiai normáit illusztráló munkák ezek: stílustanulmányok, mértani-dekoratív és szabadkézi rajzok, anatómiai gyakorlatok. Papp Lajos nem véletlenül őrizte meg mind ezeket; rajztanári munkájában bizonyosan hasznukat vette. A századforduló korának magyar hagyományai szerint a művészi ambíciókat melengető, messzebb tekintő növendékek a pesti főiskoláról a müncheni akadémiára, esetleg Párizsba mentek. Papp Lajos a továbbtanulás mellett döntött, de más utat választott. München helyett Stuttgartba ment, ahol 1909-től kezdte meg tanulmányait. Csak feltételezésekre vagyunk utalva, milyen meggondolások vezették, amikor a kevésbé híres, s mindenképp kisebb népszerűségű iskolát választotta. Talán az is lehet az oka, hogy a stuttgarti akadémián éppen grafikai művészetek oktatására helyeztek különös súlyt. Ő pedig ezen a téren szeretett volna minél alaposabb ismereteket szerezni. Stuttgartban Papp Lajos két és fél évet Carlos Grethe5 irányításával tanult. Az alakrajzban tökéletesítette magát, különösen aktrajzokat készített. Ez az iskola a budapesti rajztanárképző kurzusainál sokkal elmélyültebb ismereteket nyújtott; a modell utáni rajzban, a művészi megoldások felé mutató anatómiai gyakorlatokban igazította el a növendékeket. Tanára, Grethe ugyanakkor a litográfia technikájába és művészeté-be is bevezette. Ezzel párhuzamosan Alexander Eckenertől6 a rézkarc és rokontechnikái művelését tanulta meg. 1911-ben sikeresen bejutott a Komponierschuléba, ami megközelítőleg a mesteriskolának felelt meg. Itt már a technikai alapokon túljutott, művészi-alkotói képességeket mutató növendékekkel foglalkozott valamelyik nagyhírű tanár. Papp a tekintélyes német professzor, Robert von Haug7 irányítása alatt fejezte be művészeti tanulmányait. Fejlődésére nagy hatással voltak a stuttgarti évek. Itt kezdett először önállóan dolgozni. Grafikái mellett festményei is készültek. Tetszett neki ez a délnémet város, a néhai Würtembergi királyság műemlékekkel tele központja. Rajzai készültek az ódon városrészekről és a Neckar partjáról, melyekből azután többet hazahozott. Gyakran 3 Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola Évkönyve.Bp., 1932/33. 4 A Kolozsvári Művészeti Múzeum tulajdonában. 5 Grethe, Carlos (1864-1913) német származású, Uruguayból hazatelepedett festő és grafikus, 1899-től a Stuttgarti Képzőművészeti Akadémia tanára. Festészeti alkotásai mellett különösen nagyrabecsültek színes litográfiái. 6 Eckener, Alexander (1870-1944) festő, rézkarcoló és litográfus. Rézkarcain főleg stuttgarti utcaképeket és tóvidéki tájakat örökített meg. 7 Haug, Robert von (1857-1922) festő és litográfus a Stuttgarti Képzőművészeti Akadémiának 1894-től tanára, 1912-től igazgatója volt. Festészetében az impresszionizmus híve.
