Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Művészet - Murádin Jenő: Papp Lajos grafikusművész (1886–1963)
* HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára 457 Papp Lajos grafikusművész (1886-1963) Murádin Jenő Kelet-európai sors Papp Lajosé. ígéretes kezdet, díjak és kitüntetések után fátum- szerűen félbemaradt pálya. Művészeti lexikonaink mindenike (de külföldi enciklopédiák is) a sikerekkel induló 20. századi alkotók között említik a nevét.1 További munkásságáról mit sem tudnak azonban és halálának pontos dátuma is sokáig földerítetlen maradt. A négykötetes magyar Művészeti Lexikon Papp Lajos - szócikkében csupán kérdőjel áll a szokásos adatsor végén; nem derül ki belőle, hol működött, és él-e még vagy már halott a művészeti mozgalmak látóköréből sok éve eltűnt alkotó. Pedig a Kiskunhalason született, sokáig Németországban élt, majd végleg Kolozsváron megtelepedett Papp Lajos, egyike volt a sokszorosító grafikai technikák legkiválóbb ismerőinek és művelőinek. Alkotásaiból őriz a Stuttgarti Képtár, a Magyar Nemzeti Galéria, a Kolozsvári Művészeti Múzeum, s kőnyomatos, foltmaratásos rézkarcaiból magángyűjteményekben is láthatunk. Munkásságának kései elismeréseként alkotásait érdemben méltatja a Modern magyar litográfia 1890-1930 című frissen megjelent (1998-as) tanulmánykötet, mely a magyar grafikai művészetek e területét úttörő módon térképezi föl.1 2 Papp Lajos pályáját megszemélyesítő közelségből már lehetetlen föltárni. Több évtizedes visszavonultsága, hallgatása után kevesen emlékeznek rá. A rendelkezésre álló adatok arra elegendőek, hogy életének legalább aktív szakaszát tárgyszerűen fölvetítsük. A Kiskunhalasi Református Egyház anyakönyvi bejegyzése szerint Papp Lajos 1886. január 9-én született Kiskunhalason; apja Papp Mihály, halasi gimnáziumi tanár, anyja Novák Erzsébet. A város protestáns polgárainak értelmiségi rétegéből származó fiúnak - miként Thorma János esetében is történt - művészi érdeklődése, pályaválasztása nem ütközött különösebb ellenállásba. Halason a Református Gimnáziumban 1896-1904 között végezte középfokú tanulmányait, ugyanott, ahol az apa tanárként működött. Ám Papp Mihály még fiának gimnáziumi évei alatt elhunyt, így 1899-től az édesanyja a családfönntartó. A gimnáziumi anyakönyvek tanúsága szerint a rajzolásban kezdettől kitűnt fiú tandíjmentességet kapott, majd két éven át a 600 márkás Pfaff-féle ösztöndíjban részesült. Rajztanára Dékáni Árpád volt, az a jeles iparművész, akiben a halasi csipke életrekeltőjét és tervezőjét tisztelte a mezőváros társadalma. Az ő biztatása bizonyosan hozzájárult ahhoz, hogy növendéke a budapesti Mintarajziskolába, a későbbi Képző- művészeti Főiskolára iratkozott be. Ott a rajztanári szakot választotta, mivel a tanári 1 Révai Nagy Lexikona.XX.köt., Bp.,1927; Ulrich Thieme-Félix Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. 26. Band, Leipzig, 1932; Éber László-Gombosi György: Művészeti Lexikon II.köz., Bp.,1935; Művészeti Lexikon III.köt., Bp.,1967; Hans Vollmer: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler des XX.Jahrhunderts. Leipzig, 1956; E.Bénézit: Dictionnaire critique et documentaire des peintres. sculpteurs, dessignateurs et graveurs. 1976. 2 Modem magyar litográfia 1890- 1930.Szerkesztette Bajkay Éva. Miskolc, 1998.144.1.
