Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Baloghné Ábrányi Hedvig–Rádócziné Kovács Zsuzsa: Rádóczi Gyula gyógyszerészettörténeti és numizmatikai munkássága (Életrajz és bibliográfia)
HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára 435 * Rádóczy Gyula gyógyszerészettörténeti és numizmatikai munkássága Életrajz és bibliográfia Baloghné Ábrányi Hedvig-Rádóczyné Kovács Zsuzsanna 1932. április 24-én született Kiskunhalason anyai nagyapja Decker József órás- és ékszerészmester akkor Horthy Miklós tér 5. alatt álló házában. Édesanyja Decker Gizella, Decker József egyetlen gyermeke. Édesapja id. Rádóczy Gyula gyógyszerész, aki 1930-ban Kecelen alapított gyógyszertárat Szent Rókus néven, melyet 1950-ben államosítottak. A család az 1700-as évek közepe óta élt Kiskunhalason. Rádóczy Gyula kutatásai szerint a Felvidékről kerültek Halasra. Rádóczi Mihály (1761-18??) az első, akit név szerint, mint halasi polgárt ismerünk. Házasságkötésének időpontja is ismert: 1781. november 18. Felesége Hegyes Katalin. Rádóczi Mihály kántor volt a halasi katolikus templomban, melynek alapkövét 1769. május 15-én helyezték le Mária Terézia és Esterházy hercegprímás rendelete alapján. Rádóczi Mihály fia Rádóczi Ignác juhász volt. Ekkor a juhászok céhszerű összefogásban éltek. A Katolikus templomban még ma is megvan a három rúdon tartott juhászok lobogója, mely alatt az iparos céhek módjára testületileg vettek részt a körmenetekben, vagy elhunyt társaik temetésén. A francia háború befejezésével elterjedt fényűző életmód következményeként a gyapjú keresettsége, s ezzel együtt ára is megnőtt. 1818 körül a finom gyapjú 400 forint volt az akkori 56 kg- os mázsánként, ugyanekkor egy kapás napszáma 30 krajcárt tett ki. így a birkatartó gazdák és juhászok vagyona rohamosan nőni kezdett, minek hatására a régi református gazdák - akik ezt nem nézték jó szemmel - és a vagyonosodó katolikus juhászok között sajátságos érdekellentét és évtizedekig tartó harc alakult ki. A város vezetői próbálták különböző rendeletekkel megakadályozni a vagyonosodási folyamatot, de ez a juhászok ellenállási mozgalmához vezetett, amiért a város perbe fogta őket. Az eljárás alá vett juhászok közül néhányan elhagyták a várost, többségük azonban - így a Rádóczi család is - a vagyonos katolikus gazdák sorába küzdötték fel magukat. Rádóczy Gyula az ő egyenes ági leszármazottjuk. Elemi iskoláit Kecelen a Római Katolikus Elemi Népiskolában végezte. Középiskolába a kiskunhalasi Református Szilády Áron Gimnáziumba járt (1948 után Állami Szilády Áron Gimnázium), ahol 1950-ben érettségizett. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán tanult 1950 és 1953 között. Tanulmányait politikai okok miatt meg kellett szakítania, így 1957-ig az ország különböző gyógyszertáraiban dolgozott nem okleveles gyógyszerészként. 1957-től folytathatta tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, ahol 1960-ban diplomázott. 1966-ig ismét gyógyszertárakban dolgozott, kezdetben beosztott és helyettesítő gyógyszerészként, később gyógyszertárvezetőként. Közben elvégezte az ipari gyógyszerészi tanfolyamot, majd 1967-ben a Saccharin tablettázó üzem vezetője lett, ahol két találmányát szabadalmazták is. Az egyik az öt percen belül oldódó Saccharin tablettát
