Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Koszta Sándor: Keceli érmék és plakettek
426 Koszta Sándor 9. Pintér Művek érem. 1988 a 144/1993 határozatával, Kecel községnek városi címet adományozott 1993. április 22. napjával’'10 Kecel Városának Önkormányzata - élén Schindler János polgármesterrel - a várossá avatás emlékére, egy ezüst- és egy bronzérem verését határozta el. Kecel város tizedik érme 925 %o finomságú ezüstből készült, átmérője 32 mm, 2,5 mm vastag, vert érem proof kivitelben (a kiemelkedő részek mattok, az alap tükörfényes). 700 példányban verte a budapesti Állami Pénzverde, Lebó Ferenc győri éremművész tervei alapján. Az előlap tükörfényes felületéből kiemelkedő peremszél mellett gyöngykör. Antiqua, mattirozott betűkkel, négy sorban „Kecel várossá avatásának emlékére”. Két rozetta közötti vonal választja el a dátumtól „1993. IV. 22”. Lent ÁP/925. A hátlapon, kiemelkedő peremszél mentén mattirozott antiqua betűkkel, körben „Kecel Város Önkormányzata” felirat. A középső részen, a tükörfényes alapból Kecel címere matton emelkedik ki. (A címerpajzsban fönt 1734 évszám, alatta zászlót tartó bárány áll hármas halmon. A pajzsot körben jellegzetes keceli motívumok díszítik: fönt juhász gamó, fokos és balta, két oldalt 3-3 búzakalász, alattuk alma, körte, meggy.) A kört szőlőlevelek és szőlőfurtök zárják. Elmondható, hogy ez egy igen szép, klasszi- cizáló érem, méltó a várossá avatás emlékére. 11. Kecel várossá avatásának ünnepségeire 1993. április 25-én vasárnap került sor. E nap emlékére az önkormányzat öntött, egyoldalú bronzérmet készítetett 500 példányban a budapesti BZ.ART KFT-vel, a szegedi Stanzel Antal terve alapján. A kiemelkedő kettős vonalkörben „Kecel várossá avatása 1993. április 25.” felirattal. A kör közepén az ismert Kecel címere. Jobbra lenn SA szignóval. 10 A Magyar Köztársaság Elnökének 144/1993. számú határozata városi cím adományozásáról.
