Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Koszta Sándor: Keceli érmék és plakettek
HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára 417 * Keceli érmek és plakettek Koszta Sándor Az éremművészet kedvelt műfaj volt már az antik görögöknél és a rómaiknál. Az újkorban is évszázadok óta keresett műtárgy az érem, az emlékérem. Rendszerint valamely esemény megörökítésére vagy kiemelkedő személy tiszteletére készítették. Az elő- oldalon az ünnepelt domborművű arcképe, hátlapján pedig vele kapcsolatos jelenet vagy más ábrázolás látható, ehhez még magyarázó feliratok járulhatnak. Pereme (palástja) lehet sima, lehet bemélyített vagy kiemelkedő írással, illetve mintás díszítéssel ellátva és lehet recézett. Hazánkban az éremművészet meghonosítói, illetve jeles művelői voltak: Beck Ö. Fülöp, Berán Lajos, Teles Ede, Borsos Miklós, hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsem. Az érem (érme) bronzból, rézből, alumíniumból, nemes fémből, általában fémből (öntött vagy vert), formája kerek, lapos, amelynek többnyire mindkét oldalán, domborműves ábrázolás és felirat van. A plakett kisméretű, általában nem kerek, többnyire bronz dombormű, ábrázolás mindig csak az egyik oldalon van.1 Különbséget kell tennünk az érem és az érme között.1 2 Az érme fémből vert, lapos fémkorong, amelyet fizetési eszközként - pénzként - használnak, tehát közgazdasági fogalmat jelent, szemben az éremmel, amelynek művészi jellege van, a legkisebb szobrászati alkotás. Az érem (emlékérem) veréssel vagy öntéssel készül. Az öntött érem vagy plakett cizellálást, reszelést, patinázást, olykor ezüstözést illetve aranyozást igényel. Az érem és az érme (pénz) verés legfontosabb szerszáma, a negatív rajzolatú verésszerszám (verőtő). A tervező művész, az elkészítendő érem mintáját, a végső méretnél négyszer, ötször nagyobb gipszből formázza. Az éremkészítő a gipszmintáról óntartalmú bronzból, homok formázással, bronzöntvényt készít, majd gondos cizellálás után másológépre fogják fel, amely az öntvény rajzát, torzítás nélkül és megfelelő kicsinyítéssel acélba vési. Mivel a sajtoláshoz (veréshez) az érem negatív mintájára van szükség, a verésszerszám edzett, pozitív mintáját, nagynyomású gépen átnyomják lágy acélba, amelyet ezután megedzenek. Az így készült acélszerszám, a verőtő.3 Ebből kettő készül: egy az elő- és egy a hátlap veréséhez, melyeket behelyeznek a verőgépbe, a közéjük tett fémlapból, nagynyomással készül az érem vagy érme. A görög mitológiabeli múzsák - a művészetek istennői - a Parnasszusz-hegyét nem igen hagyták el Kecel kedvéért. E város viharos története során, a művészetek terén, alig alkotott eddig maradandót. Ha megértőén és érző szívvel, mélyülünk el Kecel 1 Művészeti Lexikon. Bp., 1981.1. kötet 635., II. kötet 78. 2 Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát. Bp., 1984. 247. 3 Pallai Sándor: Ötvösművészet. Bp., 1972. 175.
