Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Éremtan - Székely György: 15–16. századi denár lelet Kunfehértó határából
15-16. századi dénárlelet Kunfehértó határából 383 Ezzel az árfolyammal az aranyforint mint ténylegesen kivert pénz és a könnyű kezelhetősége miatt meggyökeresedett százdénáros forint, mint számítási egység értéke megegyezett.74 Mindezek alapján a kunfehértói lelet megmaradt dénárainak összege csaknem 33 aranyforintra tehető. Ez a pénzmennyiség megfelel a 16. században elrejtett éremleletek átlagos értékének.75 Az összeg vásárlóerejének érzékeltetésére álljon itt néhány adat. Mátyás korában a jobbágy telek évi adója 1 forint, a 15-16. század fordulóján egy ökör ára 3-4 forint volt. 1500-ban Csantavéren Zsigmond herceg 8 forintért vásárolt egy lovat, a zabla és a takarmány 10 dénár, az ostor 4 dénár volt. A herceg kíséretében lévő egyik inasnak Szegeden 31 dénárért vásároltak süveget és csizmát.76 1508-ban egy rádai (Pest m.) nemesi udvarházat és birtokrészt 100 aranyforintért adtak el. 1511-ben egy Péteriben (Pest m.) lévő birtok 116 forintért, egy nagykai (Solti-szék) birtok 40 forintért cserélt gazdát. 1512-ben egy locsodi (Pest m.) birtok ára 50 forint, egy Pilis megyei kúria és telek ára 60 forint, egy tököli (Csepel-sziget) birtok ára 29 aranyforint volt. 1511-ben két lakott jobbágytelek zálogértéke Érden (Pest m.) 26 aranyforint, egy tobajdi (Pest m.) udvarház értéke 32 forint, egy homokbaracsi (Solti- szék) birtok értéke 35 aranyforint volt. Ugyancsak 1511-ben Érden 6 lakott jobbágytelket 16 aranyforintért, 1512-ben egy inárcsi (Pest m.) birtokrészt 20 aranyforintért, egy sőregi (Pest m.) birtokrészt 40 forintért zálogosítottak el.77 A lelet elrejtési helye és ideje A mai Kunfehértó ősének tekinthető középkori Fehértó (Fejértó) Árpád-kori eredetű település volt, amit a Templom-halmon és környékén előkerült régészeti leletek bizonyítanak.78 A tatárjárás során minden bizonnyal elpusztult, területe azonban később újra benépesült. Első írásos említése a 15. századból ismert (Fejértó), ekkor már a Halas-székhez tartozó kun szállások egyik tagjaként bukkan fel. A század első felében lakossága több más környékbeli szálláshoz (Csólyosszállása, Majosszállása, Kömpöcszállása) hasonlóan a járványok és a szárazság miatt erőteljesen megfogyatkozott, ezért 1473-ban Tóth Domonkos, a Halas-székhez tartozó kunok kapitánya engedélyt kért a királytól, hogy a szállásokra más helyekről lakosokat telepíthessenek.79 Úgy tűnik, hogy a lakosság pótlása sikerrel járt és a település megélte a 16. századot. Valamikor a török hódoltság első évtizedeiben, a 16. század közepén pusztulhatott el, 1560-ban már pusztaként írják össze.80 A lelet tulajdonosa valószínűleg a település egyik, paraszti árutermeléssel foglalkozó lakója lehetett. A földberejtett és ötödfélszáz év múltán napvilágra került készpénzén kívül minden bizonnyal még egyéb vagyontárgyai és értékei is lehettek: ház, kert, gazdasági felszerelés, állatok, esetleg ékszerek, ötvöstárgyak. 74 A számítási forint kialakulására ld. ENGEL 1990. 86-87. 75 PARÁDI 1963.219. 76 ZOLNAY 1974-1975. 6-7. 77 BÁRTFAI SZABÓ 1938. 324-337. 78 V. SZÉKELY 1999. 79 GYÁRFÁS 1870-1885. III. 297-298., 677-678. 80 VASS 1980. 115, 163.
