Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Keresztúri Zsuzsanna: Kiskunsági dohányzacskók
Kiskunsági dohányzacskók 313 Kivétele A nyúzásnak számos változata élt. Például: a hasítva lenyúzott bőrt ököl formájú sámfára húzták, ezen zacskó alakúra nyújtották, majd azon szárították. Vagy például a bárány nyakából is csináltak dohányzacskót. Ilyenkor tömlőre húzták, a fejét levágták, aztán kifordítva ráncba szedték, a nyakát pedig elkötötték. „Köldöknyúzással is csináltunk dohányzacskót. Az ellett bárány köldökrészéböl kikerekítettünk egy tenyérnyi bőrt, ezen kiszedtük a belsejét, a húsát meg a csontját. Kijött az szépen. Adtunk neki egy kis timsós készítést és puhára dörzsöltük. Elkötöttük a lábát, készen volt a dohányzacskó.” - beszéli el Dorogi Mártonnak egy püspökladányi juhász, Csáti Józsi. Ha már túl nagy volt a bárány, bőréből három ásóalakú cikkelyt vágtak ki és ebből toldották össze a zacskót. Szőrtelenítés, kikészítés Általában a báránybőröket nem szőrtelenítették. A kikészítésük ugyanúgy történt, mint a kostökzacskóké.
