Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Csupor István: Fazekasmunkák a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban
Fazekasmunkák a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban 295 29. Hódmezővásárhelyi négyszájú kancsó, 1858 30. Hódmezővásárhelyi butella, 1859 évszám alapján „7<S59”-ben. A tárgyat valószínűleg anyaglapokból építették össze, erre utal nagyon erősen szögletes formája, a könyv gerincének szögletes volta is. A felső, keskenyebb oldalon elhelyezett kis szájat kézzel formálták, majd a tárgy felületét magafalán, írókával díszítették. A szabadrajzú mintát fehér földfestékkel írta a készítője a felületre, majd a legvégén az egész felület sárga mázat kapott, amelyet még zölddel meg is fröcsköltek. A minta így sárga színű lett, a háttér világos sárgásbarna. A könyvbutella egykor leginkább férficsúfolónak készült, hiszen vasárnapokon általában a férfiember is elindult ugyan a templomba, de sokan közülük valahogyan végül mégis a szemközti kocsmában kötöttek ki. Ezt a jelenséget karikírozta ez a tárgytípus. A bemutatott darab főbb vonalaiban az egykori kemény táblás, bőrkötéses bibliákat, imakönyveket utánozza. Mindkét szélesebb lapját pontozással keretezte a fazekas, ferde vonallal jelezve a vasalat helyét a sarkokon, majd az így kijelölt keretbe került a minta. Az előlapon egy stilizált virágtő látható, a jobb oldalán az alulról felfelé írt, kilencven fokkal elforgatott évszámmal, amely azonban túllóg a karcolt vonalakkal is körbehúzott szegélyen. A gerincen szerepel a tulajdonos neve, a hátlapon pedig egy olyan virágos-leveles ág, amely az előbbinél is bonyolultabb szerkezetű. A szabálytalanul, elszórtan rákerült zöld mázas foltok teszik igazán izgalmassá a fenti, formájában talán túl merevnek látszó könyvbutellát. (30. kép. Leltári száma: 55.12.1.) A 23,5 centiméter magas, 9,5 centiméter széles és 1,5 centiméter vastagságú butellát egyébként 1951. december 1-én vásárolták a múzeum munkatársai Halász Balázstól. Hódmezővásárhely másik, szintén reformátusok lakta városrészének, Újvárosnak a legjobb fazekasmestere egykor MAKSA Mihály volt. Az újvárosiak egyébként leginkább tálasedényt készítettek, ezért magukat is tálasnak s nem fazekasnak nevezték, miként Maksa Mihály is. Tőle most egy hordókulacsot mutattunk be, egy pálinkás hordót, amelyet 1964-ben JANÓ Ákos szerzett meg a Thorma János Múzeum számára dr. Borbély Árpád orvostól, akihez az édesapjától került. A különleges boros kulacsot, amelyet három kis hordóból épített össze Maksa, kis csövekkel teremtve összeköttetést
