Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Múzeum - Wicker Erika: A „Halasi múzeum” története 1874–1949
A „Halasi múzeum” története. 1874 -1949 17 hiányában - az iskola akkori igazgatójának utasítására az épület takarításakor felgyűlt szeméttel és törmelékkel együtt stráfkocsikon a városi nádasokba hordták.”'2 így semmisült meg tehát a halasi gimnázium érem- és régiségtára, s vele együtt valószínűleg mindörökre elvesztek Révész György könyvei, lelőhelyes-rajzos lajstromai, egyéb feljegyzései. A jogutód Thorma János Múzeumba az 1950-es évek elején került néhány tárgy,* 53 * a gimnáziumi Értesítők és a régészeti szakirodalom korabeli híradásai alapján is csak vázlatos elképzelésünk lehet a régiséggyűjtemény egykor országos hírű gazdagságáról. Az ötvenes évek elején alakult, előbb Révész György majd Thorma János nevét viselő kiskunhalasi múzeum 1955-ben kezdett leltárkönyveiben nyilvántartott tárgyak közül 350-ről állíthatjuk, hogy az egykori gimnáziumi érem- és régiségtárból származnak. A régészeti, néprajzi, helytörténeti jellegű anyag és egyéb dokumentumok mellett egy megkövesedett csiga és néhány kitömött madár is a múzeumba került; utóbbiak nyilván a részben ugyancsak megsemmisült egykori természetrajzi tárba tartoztak. Nem sikerült nyomára akadnunk a Nagy Czirok László által említett kb. 150 éremnek.34 Annyi azonban bizonyosra vehető, hogy a múzeum jelenlegi ötezer darabos numizmatikai gyűjteményét ezek és a később szerzett, de minden bizonnyal az egykori gimnáziumi éremtárból származó érmék alapozták meg. Az 1960-ban megkezdett numizmatikai leltárkönyv azonban sem az érmék származási helyét, sem bekerülési körülményeiket nem említi, csak annyit jelez, hogy e régi pénzek ismeretlen lelőhelyről kerültek a múzeumba. A Thorma János Múzeum sok ezer darabos néprajzi gyűjteményében 80 olyan tárgy van, melyek az egykori régiségtárból származnak. Ezek egyrészt edények (bokályok, korsók, kulacsok, stb.), másrészt földműveléssel és állattartással összefüggő eszközök és szerszámok (patkók, zablák, kengyelek, őrlőkövek, sarlók, stb.) Valószínű egyébként, hogy a néprajzi gyűjteménybe az 50-es évek közepén beleltározott tárgyak és tárgyegyüttesek egyrésze is az elpusztult régiségtárból származnak, bár származási helyük megjelöléseként nem a gimnáziumi régiségtár van feltüntetve. Ilyen lehet az a több száz darabból álló, főként kerámiát tartalmazó gyűjtemény, melyet Nagy Czirok László akkori múzeumvezető egy környékbeli gyűjtőtől vásárolt az 1950-es évek elején. E tárgyak ugyanis pontosan olyan jellegűek, mint az egykori régiségtárból a múzeumba került néprajzi anyag. Sajnos azonban a leltárkönyvek vonatkozó bejegyzései, de az irattári és adattári adatok szűkszavúsága vagy teljes hiánya miatt sem tudjuk feltételezésünket igazolni. A gimnáziumi régiségtár az I. világháború óta nyomtatványokat, dokumentumokat is őrzött. Ezek közül néhány a pusztulástól megmenekülve jelenleg a múzeum ' TJM Régészeti Adattára 12.288 ’ A Thorma János Múzeumba került tárgyak listája in: Wicker Erika: „Halasi múzeum” II. A gimnáziumi érem- és régiségtár története (1874-1949). Halasi Téka 10-11. sz. Kiskunhalas 1990. 16-18., 26-32. TJM Régészeti Adattára 12.288 ' f J* *-4 ÍU?4w{f* /0 ■ №
