Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Novok Rostás László: Utcanevek Mélykúton
* HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Muzeum 125. évfordulójára 179 Utcanevek Mélykúton Növök Rostás László A község a 18. században a többszörös pusztulás után újjászületett. Mivel a pusztulás teljes volt, új lakói mindent elölről kezdhettek. A letelepedéskor ki kellett alakítani a falu arculatát. Az első házakat minden településrendezési szempont nélkül egyszerűen csak egymás mellé építették úgy, ahogyan azt a szomszédok által elfoglalt terület és a házak előtti út iránya megengedte. Először a Nagytó környéke, a Tópart közvetlen körzete épült ki, majd a letelepülők számának növekedésével újabb és újabb házak épültek, újabb és újabb utcák nyíltak. A később épülő utcákban egyre inkább megfigyelhető a rendezettségre való törekvés. Az utcák nevet is kapnak. A „keresztapa” mindenütt a lakosság. A névadók találóan, szellemesen keresztelik el utcájukat. Az utcaneveket az államhatalom (a kor közigazgatása) is átveszi. A lakosságra nem kell tehát ráerőszakolni utcájuk nevét. Ezeket használóik alkották, ezért tartósnak is bizonyultak. Minden utcanév kifejezett valami jellegzetességet, ami a falura, az utcára vonatkozott. Mélykútnak 1823-ban 12 utcája van. Ezek: Új u., Nagy u., Kiss u., Templom u., Köröszt u., Posta u., Görbe u., Iskola u., Plébánia u., Hangos u., Posta sora, Borbél u. A házakat itt is folyamatosan sorszámozzák, 547 házszám létezik akkor. A falu lélekszáma: 3987. (Conscriptio Animarium Mélykutiensium Anno 1823.) A falutól idegen elemek nem kerültek a 18-19. században az utcanevek közé. Nem található semmiféle történelmi név, nem kaptak utcát az Osztrák-Magyar Monarchia idején a Habsburgok, nem neveztek el Mélykúton utcát, teret az 1920-as, 1930-as évek hazai és külföldi hatalmasságairól sem. (Utóbbi alól kivétel: Marschall Ferenc fm. miniszter.) A névadásban 1945 után jött a fordulat. Kezdetben még nemzeti keretek között több névváltoztatásra került sor, majd 1948 után mindent elsöprő erővel hódít teret magának a munkásmozgalom, az „internacionalizmus”. A régi utcanevek típusai Mélykúton 1. Az utca nevében tükröződik az utca mérete: Nagy utca, Szűk utca, Nagyhangos, Kishangos. (Szélesebb, ill. keskenyebb utca. Az egyik oldalról a másikra nagy ill. kis hangon - hangosan - kellett átszólni, hogy a túloldaliak meghallják.) 2. A névadó az utcában (az utca végén, elején) egy-egy sokak által ismert közintézmény, hivatal, esetleg az utcában élő közismert család, személy: Templom utca, Posta utca, Szegényház utca, Köcsögmalom utca, Kálvária sor, Lénárdfalu, Móric köz, Beszédes köz 3. A név az utca fekvésére, irányára utal: Halasi utca, Pesti utca, Szabadkai utca 4. Az ember és a természet kapcsolatára utaló utcanevek: Tópart, Zöldfa utca, Galamb utca, Rigó utca, Gunaras
