Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Rácz-Fodor Mihály: 10 éves a Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület
HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára 175 10 éves a Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület Rácz-Fodor Mihály ' Kiskunhalason a rendszerváltozás előfuvallataként a városféltő, városcsinosító munka a HNF kereteiben indulhatott az 1980-as évek elején, néhány lelkes lokálpatrióta elhivatottságából. Egyesületünk 1988. október 19-én alakult 57 taggal, 1990-ben már 80 tagot számláltunk. Többeknek jó iskola volt a városvédő egyesületi munka a politikai pályán. Az első szabad választáson listát állítottunk, indultunk az önkormányzati választásokon. Akkor nem, de 1994-ben elfogadta a város lakossága az egyesületi jellegű képviselőséget - mintát mutattunk fel - több tagunk képviselő lett így a Városfejlesztési Bizottság és a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság vezetője is. „Az egyesület alapvető célja alapszabályunkból idézve: a város arculatának őrzése, az épített és természetes környezet megóvása, lehetőségeinkhez mérten vállalkozik a város szellemi értékeinek feltárására és megóvására is. Olyan közszellem kialakítására törekszik, amely természetesnek tartja Kiskunhalas és közigazgatási körzete értékeinek megőrzését sőt gyarapítását, ezzel együtt a helyi életfeltételek minőségének javítását.” Ezen nemes küldetés jegyében kívántunk dolgozni az elmúlt tíz esztendőben. Engedtessék meg, hogy dolgainkról időrendben adjunk számot: 1988 A megalakulás, a szervezeti és jogi keretek kialakítása, kapcsolatépítés az országos szövetséggel, a helyi közigazgatással. Egyesületi tagjaink közreműködésével „Halas a Hild-érmes város” könyv megjelenését terveztük. Új várostérkép kiadását kezdeményeztük, a szerkesztésben részt vettünk. Felvállaltuk a II. világháború áldozatainak tiszteletére tervezett emlékműállítást, amelyet Vass Lajos tanár úr több éve szorgalmazott (ekkor még tiltották köztéri elhelyezését). Támogattuk a város 550. évfordulójára emlékmű elkészítését, de a politikusok és a helytörténészek nem jutottak egyezségre az ügyben. Közreműködtünk a református temetőben a kegyeleti emlékpart létrehozásában a régi sírjelekből. Szót emeltünk a további házgyári építkezés ellen - lakhatóbb, szebb épületeket kérve és felmutatva - de az utolsó ilyen együttes financiális és politikai nyomásra még megépült a Széchenyi út elején. 1989 Az 1904-ben lajstromozott városi címer visszaállítását kezdeményeztük. Id. Nagy Szeder István kiadatlan helytörténeti kötetének kiadását szorgalmaztuk a tanácsnál. Hivatalos megbízást kaptunk a II. világháború áldozatai emlékművének tervezésére és megvalósítására, a közadakozás szervezésére. Pályázatot írtunk ki, makett készült a tervről. A „Babó-kúria”-t nem sikerült eredeti formájában megőriztetni, a szakszerűtlen
