Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Szabó Róbert: Nagy Szeder István és a Független Kisgazdapárt kapcsolata, 1930–1947
Nagy Szeder István és a Független Kisgazdapárt kapcsolata, 1930-1947 173 hogy 1940-ben a tanyai elemi iskolások számára könyvadományokat küldött, majd a következő évben letöltötte katonaidejét Kunszentmiklóson.26 A kisgazda szervezet élén; felemelkedés és kizárás 1944-1947 A város felszabadulása, 1944. október 23. után hamarosan újjáalakultak a pártok s megindult a Független Kisgazdapárt újjászerveződése is. A párt helyi választmányának és intézőbizottságának az építészmérnök is tagja lett.27 1945 tavaszán Borbás Imre pártelnök és a választmány közötti ellentét a szervezet felbomlását eredményezte. Az anarchikus állapotokról tudomást szerzett országos pártvezetőség Bosznai Péter Pest vármegyei szervezőtitkár bízta meg a rendcsinálással, a helyzet megoldásával. A romokban heverő, szétzilált pártszervezet újjáépítésére ekkor kérték fel az eddig háttérben dolgozó Nagy Szeder Istvánt.28 A már gimnazista korában kidolgozott matematikai modell29 alapján a város kül- és belterületét 114 körzetre osztotta, az adott körzetek önállósága lett a helyi kisgazda szervezet alapegysége. A körzetben élők saját maguk közül választották titkosan a vezetőségük jelöltjeit, majd a tényleges vezetőket is, akiket bármikor visszahívhattak s új választást kezdeményezhettek. A megválasztottak körét 16 és 74 év között meghatározva a nemek, a foglalkozások, a vagyoni és a szociális helyzet szempontjából a rendszer átfogó képet tudott adni a település szociológiai összetételéről is. A városi pártszervezet nagyválasztmányát - amelyet az önálló körzetek delegáltjaiból állítottak össze - kezdetben példaértékűnek tartották a kisgazdák országos központjában is;30 a „halasi norma” - Pfeiffer Zoltán elnevezése alapján31 - a közéleti demokrácia megvalósítása miatt követendő minta lett. A szervezés révén a kisgazdapárti tagság 7.000-re nőtt a városban, s Nagy Szeder István is komoly funkciókat kapott. 1945 nyarán pártelnöknek választották meg, majd egy kissé bonyolult aritmetika révén bekerült a megyei választmányba és a párt országos nagyválasztmányába is.32 A Független Kisgazdapártot képviselte a helyi nemzeti bizottságban és a földosztó bizottságban is.33 Pártja tömegerővé vált amit az 1945. évi helyhatósági választások is megmutattak; 11.00434 szavazatot kaptak s ez 62,5 %-os eredményt valamint 1635 rendes képviselőtestületi tag delegálását jelentette. A pártelnök-építészmérnök a modell erejét a gyarkorlatban is kipróbálta: 1945 és 1947 között sikeres hadifogoly segélyakciókat, gyermek nyaraltatási akciókat szervezett az újpesti 26 Uo.12. 27 Uo.7. 28 NSZ1 Gy. Jegyzőkönyv a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt 1947.november 27-én feloszlatott kiskunhalasi szervezetéről és annak működéséről.(Töredék).Kiskunhalas, 1948. április 29 NSZI Gy. Pajor Kálmán gyászbeszéde Nagy Szeder István temetésén. Kiskunhalas, 1994.augusztus 3. 30 NSZI Gy. Jegyzőkönyv a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt 1947.november 27-én feloszlatott kiskunhalasi szervezetéről és annak működéséről (Töredék). Kiskunhalas,1948.április 31 NSZI Gy. Gyakorlati demokrácia. Pajor Kálmán összeállítása. Kiskunhalas 1990. nov.20.1. 32 NSZI Gy. Curriculum vitae.1959.nov.1.7. 33 Uo.8. 34 Fekete Dezső: Húsz év Kiskunhalas krónikájából. 1944. okt. 23-1964. dec.31. (Kézirat) Kiskunhalas, 1984. 17 Az összeállításban Nagy Szeder István neve sehol sem szerepelt. 35 A. Gergely András: A konok város (Kiskunhalas) Kézirat. Bp. 1987. 217.
