Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Szabó Róbert: Nagy Szeder István és a Független Kisgazdapárt kapcsolata, 1930–1947
Nagy Szeder István és a Független Kisgazdapárt kapcsolata, 1930-1947 171 a korábbi Nagyatádi-féle parasztpárt követeléseket képviselők is tagjai lettek.10 11 Ez a párt •hamarosan a kormányzat legerősebb parlamenti ellenzékévé vált. Az építészmérnök- hallgató 1930 vagy 1931 folyamán, szervezetileg is csatlakozott a Gaál Gaston vezette párthoz. (A belépés évét saját önéletírásaiban következetesen a korábbi évben jelölte meg, míg 1956-os perirataiban az utóbbi dátumot rögzítették.)11 A kisgazdák hivatalos felfogása szerint a dátumnak nem volt számottevő jelentősége, mivel a jelzett évben belépőket mind a központ, mind a helyi szervezetek alapító tagként tartották nyilván.12 Korábban politikai pártnak, szervezetnek nem volt tagja, így elhatározását több szempontból is figyelemmel kell megvizsgálni. Véleményünk szerint döntésének meghozatalában szerepet játszott a példakép apa szellemisége, demokratikus nézetei. Másrészt a kurucos, függetlenségi és 48-as eszmék képviseletének Kiskunhalason mindig nagy hagyománya - bár kevés tartalma - volt. Ezt a szembenállást a többnyire reformátusokból álló városvezetés alkalmanként a maga javára igyekezett ki is használni. Ellenzéki pártként lépett fel a dr. Musa István és dr. Thuróczy József irányította helyi kisgazda szervezet is 1932-33-ban, amelyet 1400 tagja miatt a legnagyobb ellenzéki pártnak, „rendkívül erős”-nek ítélt maga a rendőrség politikai rendészeti osztálya is.13 Ellenzékiségének volt egy személyes vonulata is: apja korai halálának egyik előidézőjét a város élén álló „basáskodó családok”-kal14 folytatott történetszemléleti konfliktusában vélte felfedezni. Az ő vezetési gyakorlatuk elítélése és 1956-os beszédének egyik részlete - „megszűnt az, hogy a reformátusok továbbra is rajtunk [katolikusokon - Sz. R.] uralkodjanak”15 összekapcsolása azt mutatja, hogy élt benne egy revánsvágy a családot ért sérelmek miatt (is) a református helyi elit ellen. Ugyanakkor figyelemre méltó belépése, mert a párt tömegbázisa - a kis- és középbirtokosok - mellett ügyvédek, lelkészek, újságírók jelentették az értelmiségi vezető részt, a műszaki foglalkozásúak köre viszont teljesen hiányzott a pártból. Pártválasztása azért is meglepő, mert jelentős földbirtokkal sem szülei, sem ő nem rendelkezett.16 A Független Kisgazdapárt tipikus választási párt volt s így aktivitását is a parlamenti küzdelmek idején fejtette ki. A korábbi Függetlenségi Párt helyi szervezete által alapított 48-as függetlenségi kör helyiségében tartott összejövetelek jelentették szerve10 Vö.Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 1999.165. 11 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MÓL) XX-5-d. 208 d. A Kecskeméti Megyei Bíróság ítélete Nagy Szeder István és társa elleni perben. 1958. március 24. 2. - az 1931-es dátumot említi, 1960-ban íródott önéletrajzában 1930-ra helyezi a belépés idejét. 12 A párt békési programjának meghirdetése 1930-ban történt, 1931-ben a párt budapesti zászlóbontására került sor. 13 MOL К 58-1932-33. A m.kir. rendőrség politikai rendészeti osztálya. A politikai pártok vidéki erőviszonyairól a belügyminisztériumnak. 14 NSZI Gy. Önéletrajz 1960.márc.8.2. 15 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára. Jegyzőkönyv a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés büntette miatt Nagy Szeder István és társa ellen indított bűnügyben a kecskeméti megyei bíróság mint büntetőbíróság előtt tartott tárgyalásról. Sándor László vallomása. Kecskemét 1958. február 21.55. 16 NSZIGy. Curriculum vitae 1959. nov.1.1.
