Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Szabó Róbert: Nagy Szeder István és a Független Kisgazdapárt kapcsolata, 1930–1947
170 Szabó Róbert Nagy Szeder István iskolái, pályaválasztása Az építőmester elsőszülött gyermeke, István (1907. márc. 8-1994. júl. 26) a későbbi „konok öregember” fiatalkoráról kevés információnk van. Annyit tudunk, hogy elemi iskolái után a helybeli nyolc osztályos református reálgimnáziumba íratták be. A hivatalos értesítőkben talált feljegyzések szerint közepes tanuló volt. Soha nem tartozott osztálya legjobbjai közé, de attól is messze állt, hogy a bukdácsolók között tartsák számon. Egyéniségének, érdeklődésének kiválóan megfelelt a középiskola természettudományos jellege is; a reáltárgyakból kapott érdemjegyek tükrözték is motiváltságát. A latin és a német nyelv elsajátítása mellett az iskolai testnevelés elvárásainak megfelelés jelentett számára nehézségeket.3 1925 nyarán tett érettségi vizsgái után a Műegyetem építészmérnöki karán folytatta tanulmányait,5 6 amelyeket több megszakítás miatt csak 1940-ben fejezte be s vette át építészmérnöki oklevelét. Egyetemi évei alatt került először kapcsolatba a politikával is; belépett a Foederatio Emericana7 katolikus főiskolai és egyetemista hallgatókat tömörítő szervezetébe, de ismereteink szerint abban jelentős szerepet egyáltalán nem játszott. Pályaválasztásában a családi tradíció folytatódott. Az apai példaadás követése nem csak ebben nyilvánult meg, hanem abban is, hogy Kiskunhalas régmúltját kutató, a város gazdasági, művelődési és iskolai viszonyait feltáró lokálpatrióta apa nyomán az ifjúban is feltámadt az érdeklődés szülőhelye múltja s jelene iránt. Önszorgalomból mérnöki precizitással Halasról és В ócsárol határtérképet készített, városának belterületi, közigazgatási térképét már az 1931-33-as években kiadatta s ezzel egész életére jellemző helytörténeti munkásságát indította el.8 Másodéves korától, 1926-tól állást vállalt Dobó Kálmán városi főmérnök irodájában. Városi szakdíjnokként földmérési, szintezési feladatokat végzett, majd 1933-ban már kisebb épület-tervezői tevékenységet folytathatott; középítkezéseknél műszaki szakértő illetve műszaki ellenőr beosztásokban dolgozott.9 Találkozás a Független Kisgazdapárttal A bethleni konszolidáció eredményeit az 1929-33-as világgazdasági válság megingatta. A válság Magyarországon elsőként a mezőgazdaságot s az abból élőket érintette, majd továbbgyűrűzött a nemzetgazdaság egész területére. A mezőgazdaságból élő Kiskunhalason a recesszió kiélezte a kormánypárti városvezetés és az Egységes Pártot túlzott ipartámogatással vádoló gazdatársadalom ellentétét. Az elégedetlen birtokosok országszerte újabb agrárius párt megteremtését sürgették s hamarosan létrejött a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, amelynek hivatalos megalakulásakor 5 A kiskunhalasi református reálgimnázium értesítői az 1917/18 - 1924-25. tanévről. Szerk. Kriston József. Kiskunhalas. 1918-1925. 6 NSZI Gy. Curriculum vitae. 1959. nov. 1.2. 7 Thorma János Múzeum Adattára (a továbbiakban TJMA).17.511/11.88. 8 Nagy Szeder István.:i.m. 102. 4 NSZI Gy. Önéletrajz 1960. márc. 8. 1.
