Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)

Történelem - Cseri Gábor: Kiskunhalasi adatok 1935–1937-ből

Kiskunhalasi adatok 1935-1937-ből 163 Vigasztalásul a mi Balota-Öttömösi utunk építése is folytatódott egy szakasszal, s az elmúlt években annyira haladt, hogy az 1938. évben már befejeződik és Kiskunhalas belsőségtől Öttömös község belsőségig mindenütt kövezett úton lehet rövidesen eljutni. Az ínségenyhítő tevékenység keretében több, a határban lévő homokbuckákon ke­resztül vezető mezei közös dűlőutat tettünk térképszerű helyén járhatóvá. A föllendült gyümölcstermelés, erdősítés és általában a homokos területek gazda­sági hasznosítása mindinkább véget vet azoknak a régi ideális állapotoknak, hogy a ho­mokos területeken lehetett keresztül-kasul járni ott, ahol arra legalkalmasabb volt az út. Ma már mindinkább szereti ki-ki a saját tulajdonát birtokba venni s az utak ilyen-formán térképszerű helyükre szorulnak. A térképszerű utakon azonban 3-5 méteres akadályok is elállják az utat, s mindinkább helyénvalónak bizonyul az, hogy a külterületen lakó munkanélkülieket ilyen utak járhatóvá tételénél foglalkoztattuk. Sokkal több hasznú munkát végeztettünk azonban a képviselőtestület bölcs elhatá­rozása folytán akkor, mikor az 1935., 1936. és 1937. években Fehértón egy közel 20 katasztrális hold területű gyümölcsöst létesítettünk szintén ínségenyhítő tevékenység keretében. Úgy látszott, hogy a polgári fiú iskola3 építésének, illetve a mai botrányosnak mondható helyéről megfelelőbben való elhelyezésének kérdése is megoldást fog nyerni, amennyiben az elmúlt években többszörösen kísérleteztünk olyan épület, vagy telek megszerzésével és fölajánlásával, amit valamilyen amortizációs kölcsön vagy állami kölcsön és állami segéllyel átalakíthatnánk iskolává. Legutóbb fölajánlotta a város a Babó László-féle telekből Hurth A. Ferenctől elcserélt, s a város tulajdonát képező telket és megfelelő hozzájárulást, de építkezés még mindig nincs. Hiába, ha a legfőbb szükséglet a pénz hiányzik, akkor hasztalan minden erőlködés. Bízunk abban, hogy a M. Kir. Közoktatásügyi Miniszter Úr Őnagyméltósága egyszer mégiscsak megszánja ezt a nehéz pénzügyi viszonyokkal küszködő várost és egy nagyobb államsegéllyel lehetővé teszi az iskola fölépítését addig, amíg a mindinkább növekedő építési költségek annak egyszer végleg útját nem vágják. Az 1936. évben, mint már föntebb is említettem felépült az apaállat központ. Ugyancsak felépült a régi tajói iskola telkén egy egytantermes, tanítói lakással összekötött új iskola is; ezzel egy régi óhaja teljesült a tajói gazda közönségnek, amikor a 70-80 évvel ezelőtt valami gazdasági épületből iskolává alakított épület helyett egy új modern épületbe küldhetik tanuló gyermekeiket. Ebben az évben szintén szaporítottuk a járható utak számát, amikor a nagyforgal­mú Petőfi utca kövezetlen, rettenetesen sáros szakaszát Mackadám-szerű úttá alakítot­tuk át. S a téli ínségmunkákkal folytattuk a buckás területek közötti dűlőutak egyenge- tését. Ez évben indult meg a Harmat utca4 északi oldalán lévő gyalogjáró aszfalttal burkolásának előmunkálata, a munka azonban csak a következő évben készült el. A Károly utca hullámos szintjének oly módon való kiegyenlítését, hogy az ott összegyülemlő víz a Sóstó felé elfolyhasson, s ezáltal a mélyebben fekvő telkeket ne veszélyeztesse többé elárasztással, szintén ebben az évben végeztük el. Azért volt nehéz föladat, mert a régebben épült épületek a talaj hullámzását követőleg helyezkedtek el, s 3 Polgári Fiúiskola: A református egyház régi épületében működött (most a Petőfi szobor és a Református Imaház közötti terület). 4 Harmat utca: a mai Táncsics Mihály utca

Next

/
Thumbnails
Contents