Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Cseri Gábor: Kiskunhalasi adatok 1935–1937-ből
Kiskunhalasi adatok 1935-1937-ből 159 dacára itt is igen sok még a tennivaló, mert a tanyai gazdák nagy része örökös beltenyésztés útján szaporítja sertésállományát és csak a tehetősebb gazdák vásárolnak néha egy-egy jobb tenyészkant. A fajtajelleg szempontjából is sok kifogás emelhető. Pár évvel ezelőtt a yorkshirei sertést kezdte néhány kisgazda tenyészteni, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy ez a fajta nem való a halasi extenzív takarmányozási viszonyokhoz és visszatértek a mangalicára, amely itt szépen tenyészik. 5 nagyobb, tiszta-vérű mangalica és 2 nagyobb hűssertéstenyészet van a város területén. A kisebb gazdák állományának feljavítására itt is szükség volna állami kancsere akcióra. e/ Baromfitenyésztés Nagyon szépen fejlődik. Öt államilag ellenőrzött baromfitenyészetünk van; mind az öt helyen a sárga magyar parlagi tyúkot tenyésztik. Az állami tenyészkakas akció itt is igen szép eredménnyel járt. Pulykatenyésztésünk terén annyiban történt változás, hogy az eddig tiszta vérben tenyésztett mexikói pulykát az utóbbi években a nagyobb testű és e miatt értékesebb bronzpulykával keresztezték. Állatforgalom Az állatárak emelkedése jótékonyan hatott az állatforgalomra is. Különösen hízott sertésben volt élénk a forgalom, amelyből évenként mintegy 8-10.000 darab került elszállításra. Annál csekélyebb forgalom volt szarvasmarhából, aminek az állomány silány volta az oka. Csak egy-egy országos vásáron észlelhető némi forgalom szarvas- marhából, azonban ez - a város területéhez viszonyítva - egyáltalán nem mondható számottevőnek. Á llategészségügy a/ Állatorvosi szakszolgálat. Kiskunhalas m. város területén az állatorvosi szakszolgálatot egy városi m. kir. állatorvos és egy városi állatorvos látta el a jelentés éveiben, az 1937. évben két magánállatorvos telepedett le a városban, akik itt állatorvosi gyakorlatot folytatnak. Ы A bejelentés alá tartozó fertőző állati betegségek közül a bejelentés éveiben csak a veszettség, a rühösség, a sertéspestis és a sertésorbánc fordult elő kisebb-nagyobb mértékben. A város állategészségügye általában kedvező volt. A fent említett betegségek közül a veszettség már majd két éve nem fordult elő a város területén, holott az előző években elég gyakori volt. Az évenként elrendelt és végrehajtott ebveszettség ellenes oltások a betegség teljes megszűnésére vezettek. A rühösség kisebb elterjedésben volt észlelhető egy-egy juhfalkában és néhány lovon. A hatósági intézkedések és a kötelező állatorvosi gyógykezelés a betegség terjedésének gátat vetettek. A sertéspestis ellenes védekezés szintén nagy eredményeket mutat fel az igen elterjedt ún. sertéspestis ellenes szimultán oltások révén. Az utóbbi években ez a betegség már alig jelentkezett néhány tanyában illetve udvarban, oda is rendszerint más községből hurcolták azt be. A legsúlyosabb veszteségeket a sertésorbánc okozza. Ez a betegség az egész Duna- Tisza közén, minden nyáron nagyobb pusztítást végez. Pedig a védekezés talán ez ellen
