Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Történelem - Cseri Gábor: Kiskunhalasi adatok 1935–1937-ből
HALASI MÚZEUM. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára 157 * Kiskunhalasi adatok 1935-1937-ből Cseri Gábor A Fekete Imre kiskunhalasi polgármester által kiadni készült polgármesteri jelentés vázlatának bemutatása következik az alábbiakban. Fekete Imre 1930 és 1940 között volt Kiskunhalas város polgármestere. Hivatali évei alatt két polgármesteri jelentést adott ki könyv formájában: Kiskunhalas megyei város 1930. évi közigazgatási életéről (Kiskunhalas, 1931). Kiskunhalas megyei város 1931-34. évi közigazgatási életéről (Kiskunhalas, 1935). Az 1935 és 1938 közötti időszakról - az iratok tanulsága szerint - szintén jelentést készült kiadni, ez azonban nem valósult meg. A most közölt forrás a város gazdasági életét mutatja be, 1935-37 között. A jelentéseket az adott területek vezetői készítették Fekete Imre megbízásai alapján. A jelentést a levéltárba szállított vegyes iratok rendezése során sikerült rekonstruálni. Az irat a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunhalasi Részlegében található a V.274.b. fondban 5572/1938. szám alatt. (Az eredeti szöveget a mai helyesírási szabályok szerint közöljük.) Állattenyésztés Kiskunhalas m. város állatállománya a jelentés éveiben a következő volt: 1935. 1936. 1937. Szarvasmarha 5737 5878 5720 Ló 3807 3661 3817 Juh 6881 5878 5720 Sertés 8351 5158 6617 Szamár 15 6 10 Öszvér 1 1 — Kecske 110 102 82 A város 112.000 kát. holdnyi területéhez viszonyítva ez az állatlétszám feltűnően kicsiny. Hiszen átlag minden 20 kát. hold területre jut csak egy darab szarvasmarha, minden 30 holdra egy darab ló és minden 15 holdra egy darab sertés és egy darab juh. Pedig az utóbbi években nem volt semmiféle olyan járványos állatbetegség, amely az állatállomány nagyobbmérvű pusztulását okozta volna. A város állattenyésztésének fejlesztése tehát egyik legégetőbben sürgős feladat. Már az 1931-34. évi közigazgatási jelentésemben rámutattam volt arra, hogy a tanyavilág állattenyésztésének fejlesztése terén csak úgy lehet eredményt elérni, ha a távoli pusztarészeken megfelelő számú apaállat istállót építünk, hogy az ide elhelyezett kiváló ménekhez, bikákhoz és tenyészkanokhoz a tanyavilág is hozzájuthasson.
